Munkahelyi betegség lesz az unióban a Covid–19

Foglalkozási megbetegedésként kezelné a jövőben Brüsszel a koronavírus-fertőzést. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak kellene bevetnie a rendelkezésre álló eszközöket a megbetegedések elkerülése érdekében. Így a foglalkoztatók kényszerhelyzetbe kerülnek, a részletszabályok alapján akár a védőoltás felvételének kötelezővé tételével is elkerülve, hogy felelősségre vonhatók legyenek. A kötelező oltás elutasítottsága ugyanakkor jelentősen nőtt az elmúlt hónapokban, ráadásul a vakcinakényszert célzó tervek mögött a globális kormányzást támogató szervezetek és a baloldalhoz köthető elit szándéka is fellelhető.

20200521 MN Debrecen Inter Traction Electrics Kft. (ITE) autóbusz gyár Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Nem ilyen egyértelmű a helyzet a többi ágazatban: az uniós javaslat szerint a járványhullámok idején minden olyan munkavállaló ki van téve a járványveszélynek, aki munkavégzés közben például nem tudja tartani kollégái­tól vagy az ügyfeleitől a másfél méteres távolságot.

Kétélű fegyver a felelősség

Az uniós irányelvekben és a hazai munkajogban is alapvető, hogy a munkáltatónak olyan körülményeket kell teremtenie, amelyek a lehető legalacsonyabbra szorítják vissza a munkavégzés közbeni káros hatásokat. 

A gyakorlatban tehát a vezetőknek minden olyan intézkedést mérlegelniük kell, amely védi a munkavállalókat, és elejét veszi a koronavírus gyors terjedésének a jövőbeli járványhullámok alatt. Mivel a munkáltatók a védekező intézkedések elmulasztásával komoly büntetést, az alkalmazottak részére akár a kártérítés megfizetését is kockáztatják, várhatóan a legtöbb munkahelyen komoly járványhelyzeti protokoll lép életbe.

A foglalkoztatók felelősségének kérdése ugyanakkor kétélű fegyver: a túlzottan szigorú elvárások és a látszatintézkedések sem segítik a biztonságos munkavégzést. 

Egyes jogi állásfoglalások szerint a fertőző betegségek nem kezelhetők foglalkozási megbetegedésként, mivel nem kizárólag a munkavégzéshez kapcsolódó kitettségről van szó, a munkaidőn kívüli időszakban is magas a megbetegedési kockázat.

Az irányelv támogatói ezzel szemben azzal érvelnek: már most is sok tagállam foglalkozási megbetegedésként kezeli a koronavírus-fertőzést. Ha nem ez lenne a gyakorlat, akkor a munkaadók jelentős része figyelmen kívül hagyná az esetleges későbbi járványhullámok során a védekezéshez szükséges nagyobb erőfeszítéseket vagy mind­össze a lehető legenyhébb lépésekkel, látszatintézkedésekkel tenne eleget a biztonságos munkahelyi környezetre vonatkozó kötelezettségének.

A maszktól a vakcináig

Az egyelőre nem világos, hogy a készülő uniós útmutatás mennyire lesz megengedő a munkáltatókkal egy újabb, komoly fertőzési hullám során. Az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatja, hogy a Covid–19-et foglalkozási megbetegedésként kezeljék az uniós országok. Nélkülözhetetlen a munkakörökre lebontott részletes kockázatértékelés, és a munkáltatók intézkedésének arányosnak kell lennie. Az érdekképviselet szerint 

nem szabad megengedni a foglalkoztatóknak, hogy a munkavégzés feltételévé tegyék a védőoltást és a rendszeres vakcinázást ott, ahol csökkenthető a munkahelyi megfertőződés kockázata az alapvető, jól bejáratott módszerekkel, vagyis a maszkviseléssel, a távolságtartással, vagy ahol lehetőség van rá, az otthoni munkavégzéssel.

Az oltás sem jelent garanciát

A munkáltatók ugyanakkor akár rá is rákényszerülhetnek arra, hogy súlyos fertőzéshullám esetén a munkavégzés feltételévé tegyék a védőoltás felvételét. Ennek oka, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint ma a vakcináknál nincs hatékonyabb védekezési mód a koronavírus-fertőzés ellen, noha a tapasztalatok nem minden esetben meggyőzőek.

A maszkhasználat általánossá vált, de a kötelező oltás világszerte ellenállásba ütközött Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber

Így ha a munkáltató elrendel például kötelező maszkhasználatot, ám ennek ellenére a beosztottak mégis megbetegednek, 

a munkáltató a védelmi intézkedések ellenére továbbra is felelősségre vonható maradhat, mivel nem a leghatékonyabb eszközökkel akadályozta a fertőzés terjedését.

Azok a munkáltatók tehát, amelyek a járvány erőteljesebb terjedésének időszakában el akarják kerülni, hogy a védekezés módja miatt felelősségre vonhatók legyenek, vélhetően elvárják majd az oltottságot, akár a munkavégzés feltételeként is.

Zsarolás a jövedelemmel?

A magyar kormány a járvány legsúlyosabb időszakában lehetőséget adott a munkáltatóknak arra, hogy indokolt esetben a munkavégzés feltételévé tegyék az oltottságot. A magyar modell ugyanakkor nem hasonlítható össze az uniós javaslat esetleges következményeivel. 

A munkáltatók túlnyomó többsége idehaza nem élt a kormány adta lehetőséggel. Az uniós szabályozás ugyanakkor kényszerhelyzetet teremthet, erodálva a nemzeti döntéshozatalt.

A munkáltatók – beleértve a multikat – korábban kifejezetten örültek volna a nemzeti, az uniós vagy a globális szintű oltási kötelezettségnek, mivel mentesültek volna a felelősség alól. 

A koronavírus delta változatának terjedésekor, vagyis a pandémia legsúlyosabb szakaszában végzett felmérések idején egyértelművé vált, hogy nemcsak az oltást elutasítók, de az oltottak is ellenzik akár a munkahelyi, akár az általános oltási kötelezettséget.

Szuverenitási kérdés az oltás

A WHO azt szeretné, ha a koronavírus elleni oltás világszinten kötelező lenne. Ennek érdekében az ENSZ szervezete olyan dokumentum elfogadására készül, amely a nemzetállamok feletti jogkörökkel ruházná fel a testületet. 

Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója a Magyar Nemzetben megjelent írásában arra figyelmeztet: a WHO, a nagyvállalatok és más érdekcsoportok szorgalmazzák a világoltást, a járvány legyőzésének érdekében indokoltnak tartják a nemzetállamok felett álló világkormányzást. A szerző arra figyelmeztetett, 

a világkormányzást és a globális oltakozást támogatók tevékenysége több szálon is összefügg a járvány megjelenésével és a vuhani laboratóriumban végzett víruskísérletekkel. Az Európai Bizottság is azon szervezetek közé tartozik, amelyek támogatják a globalista elit ezen szándékait. 

Ursula von der Leyen bizottsági elnök korábban úgy nyilatkozott, érdemes fontolóra venni a kötelező oltás elrendelését. A koronavírus-járvány és a vakcina tehát nem pusztán járványügyi, de komoly szuverenitási kérdés is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)