A jövőben foglalkozási megbetegedésként kezelné Brüsszel a koronavírus okozta fertőzést, ezért hamarosan a Covid–19 is bekerülhet a munkahelyi, munkavégzéshez köthető megbetegedések jegyzékébe.
A lépés részben az Európai Unió munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló, 2027-ig megtervezett keretstratégiájához köthető. A részletszabályok kidolgozása tagállami hatáskör, de figyelembe kell venni az uniós irányelveket és ajánlásokat. Az Európai Bizottság már ez év végéig frissítené a foglalkozási megbetegedések uniós ajánlásait.
Cél továbbá az esetleges jövőbeli egészségügyi válságokra való nagyobb felkészültség. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, a pandémia még nem ért véget, és a koronavírus jelenleg meghatározó, kevésbé veszélyes omikron változatát a későbbiekben is bármikor kiszoríthatja egy veszélyesebb vírusváltozat.
Egyes munkavállalók, de különösen a fertőzött személyekkel érintkező – például az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozó – munkavállalók az átlagosnál jobban ki vannak téve a Covid–19-fertőzés kockázatának. Emellett világjárvány idején a munkavállalói tevékenységek jellege miatt más ágazatokban is fokozódhat a fertőződés kockázata – olvasható a brüsszeli indoklásban.
Ahol a mindennapok része Covid–19
A Covid–19-megbetegedés kockázatát tehát a munkáltatók kötelessége lenne a lehető legkisebbre mérsékelni, vagyis meghozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel leginkább elkerülhetők a megbetegedések.
A többség szerint érthető a foglalkozási megbetegedések listájának frissítése, mivel a munkavállalók legnagyobb eséllyel munkavégzés közben vagy a munkahelyre bejutás alatt vannak kitéve a koronavírus-fertőzés kockázatának.
Ez ágazatonként ugyanakkor eltérő: az egészségügyi és a szociális területek munkavállalói, vagyis akik gyakrabban és közvetlenül érintkeznek a koronavírusos betegekkel, értelemszerűen jobban ki vannak téve a fertőzés kockázatának a járványhullámok közötti időszakban is. Az ő védelmük így egyértelműen a munkáltató dolga, a foglalkoztatónak kell biztosítania a védőruhát, az orvosi maszkokat vagy a rendszeres tesztelést.
Nem ilyen egyértelmű a helyzet a többi ágazatban: az uniós javaslat szerint a járványhullámok idején minden olyan munkavállaló ki van téve a járványveszélynek, aki munkavégzés közben például nem tudja tartani kollégáitól vagy az ügyfeleitől a másfél méteres távolságot.
Kétélű fegyver a felelősség
Az uniós irányelvekben és a hazai munkajogban is alapvető, hogy a munkáltatónak olyan körülményeket kell teremtenie, amelyek a lehető legalacsonyabbra szorítják vissza a munkavégzés közbeni káros hatásokat.
A gyakorlatban tehát a vezetőknek minden olyan intézkedést mérlegelniük kell, amely védi a munkavállalókat, és elejét veszi a koronavírus gyors terjedésének a jövőbeli járványhullámok alatt. Mivel a munkáltatók a védekező intézkedések elmulasztásával komoly büntetést, az alkalmazottak részére akár a kártérítés megfizetését is kockáztatják, várhatóan a legtöbb munkahelyen komoly járványhelyzeti protokoll lép életbe.
A foglalkoztatók felelősségének kérdése ugyanakkor kétélű fegyver: a túlzottan szigorú elvárások és a látszatintézkedések sem segítik a biztonságos munkavégzést.
Egyes jogi állásfoglalások szerint a fertőző betegségek nem kezelhetők foglalkozási megbetegedésként, mivel nem kizárólag a munkavégzéshez kapcsolódó kitettségről van szó, a munkaidőn kívüli időszakban is magas a megbetegedési kockázat.
Az irányelv támogatói ezzel szemben azzal érvelnek: már most is sok tagállam foglalkozási megbetegedésként kezeli a koronavírus-fertőzést. Ha nem ez lenne a gyakorlat, akkor a munkaadók jelentős része figyelmen kívül hagyná az esetleges későbbi járványhullámok során a védekezéshez szükséges nagyobb erőfeszítéseket vagy mindössze a lehető legenyhébb lépésekkel, látszatintézkedésekkel tenne eleget a biztonságos munkahelyi környezetre vonatkozó kötelezettségének.
A maszktól a vakcináig
Az egyelőre nem világos, hogy a készülő uniós útmutatás mennyire lesz megengedő a munkáltatókkal egy újabb, komoly fertőzési hullám során. Az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatja, hogy a Covid–19-et foglalkozási megbetegedésként kezeljék az uniós országok. Nélkülözhetetlen a munkakörökre lebontott részletes kockázatértékelés, és a munkáltatók intézkedésének arányosnak kell lennie. Az érdekképviselet szerint
nem szabad megengedni a foglalkoztatóknak, hogy a munkavégzés feltételévé tegyék a védőoltást és a rendszeres vakcinázást ott, ahol csökkenthető a munkahelyi megfertőződés kockázata az alapvető, jól bejáratott módszerekkel, vagyis a maszkviseléssel, a távolságtartással, vagy ahol lehetőség van rá, az otthoni munkavégzéssel.
Az oltás sem jelent garanciát
A munkáltatók ugyanakkor akár rá is rákényszerülhetnek arra, hogy súlyos fertőzéshullám esetén a munkavégzés feltételévé tegyék a védőoltás felvételét. Ennek oka, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint ma a vakcináknál nincs hatékonyabb védekezési mód a koronavírus-fertőzés ellen, noha a tapasztalatok nem minden esetben meggyőzőek.
Így ha a munkáltató elrendel például kötelező maszkhasználatot, ám ennek ellenére a beosztottak mégis megbetegednek,
a munkáltató a védelmi intézkedések ellenére továbbra is felelősségre vonható maradhat, mivel nem a leghatékonyabb eszközökkel akadályozta a fertőzés terjedését.
Azok a munkáltatók tehát, amelyek a járvány erőteljesebb terjedésének időszakában el akarják kerülni, hogy a védekezés módja miatt felelősségre vonhatók legyenek, vélhetően elvárják majd az oltottságot, akár a munkavégzés feltételeként is.
Zsarolás a jövedelemmel?
A magyar kormány a járvány legsúlyosabb időszakában lehetőséget adott a munkáltatóknak arra, hogy indokolt esetben a munkavégzés feltételévé tegyék az oltottságot. A magyar modell ugyanakkor nem hasonlítható össze az uniós javaslat esetleges következményeivel.
A munkáltatók túlnyomó többsége idehaza nem élt a kormány adta lehetőséggel. Az uniós szabályozás ugyanakkor kényszerhelyzetet teremthet, erodálva a nemzeti döntéshozatalt.
A munkáltatók – beleértve a multikat – korábban kifejezetten örültek volna a nemzeti, az uniós vagy a globális szintű oltási kötelezettségnek, mivel mentesültek volna a felelősség alól.
