A részvényárfolyamok az utóbbi hetekben általában is változékonyak lettek: szokatlanul nagy emelkedő napokat erős esések követtek, majd újabb felfelé ívelések következtek, vagyis igazi hullámvasút alakult ki. Múlt szerdán kifejezetten örültek a befektetők annak, hogy a monetáris politika kiszámítható lesz, miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed felvázolta az idei várható monetáris politikai lépéseket. A Fed kamatdöntése után még úgy tűnt, hogy nagy pluszban nyitnak a tőzsdék, hamar megjelentek azonban az eladók, és egész napos eladói nyomás után két éve a legnagyobb mértékű napi eséssel zártak az indexek.
A zuhanás oka nyilván nem lehetett önmagában a kamatdöntés, mivel a befektetők attól féltek, hogy akár 75 bázispontos emelések is következhetnek, így túl meredek lesz a kamatemelési ciklus. A Fed közölte, hogy 50 bázispontos lépések várhatók, sőt, ha az infláció emelkedő trendje megtörik, ez 25-re is mérséklődhet. A túlzott szigorítás veszélye tehát elhárult. Igen ám, de a kamatmódosításon kívül
még egy fontos monetáris politikai eszközt is használ a Fed: az úgynevezett eszközvásárlási programot, amelynek során szükség esetén fedezetlen pénzt bocsát a gazdaságba, monetáris szigorítás idején azonban ebből a pénzből visszavon.
A járvány idején különösen nagy volumenű, szinte korlátlan eszközvásárlási program zajlott: a Fed főleg állampapírokat vett, és ez a rengeteg pénz, azon kívül, hogy gyorsan stabilizálta a pénzügyi rendszert, utat keresett magának a piacokon, és elkezdte felhajtani a részvények, ingatlanok, sőt a kriptodevizák árát. Lényegében ennek köszönhető, hogy tavaly őszig egészen elképesztő szárnyalást mutattak az amerikai részvénypiacok.
Ősszel aztán szembesült a Fed az infláció veszélyével, és ekkor döntöttek is az eszközvásárlási program kivezetéséről. A kivezetés még akkor elkezdődött, és idén márciusra be is fejeződött, így míg tavaly az év első kétharmadában még havonta 120 milliárd dollár került ily módon a piacra, most már ez az összeg nulla. Visszanézve a tőzsdék viselkedését, épp akkor voltak az abszolút csúcsok, amikor a program kivezetése megkezdődött, vagyis az immár apadó pénzáram hatása azonnal jelentkezett a piacokon. A főbb indexek összességében azóta is gyengülő trendben vannak, ami ugyancsak megfelel annak a törvényszerűségnek, hogy a pénz élteti a tőzsdét, mint forrás a patakot.
Most a Fed azt a döntést hozta, hogy júniustól megkezdi a programok során kibocsátott fedezetlen pénz visszavonását, először havi 47,5 milliárd dolláros mértékben, majd szeptembertől ez havi 95 milliárdra emelkedik. Elképzelhető, hogy a befektetők elgondolkodtak azon, hogy most már pénzkivonás következik, ami törvényszerűen tőzsdei árcsökkenéshez vezethet. Ha a jegybanki pénzözön idején a pénz a tőzsdére vándorolt, akkor a kivonás idején értelemszerűen részben onnan távozik.
Ez egy teljesen természetes folyamat, ugyanakkor érthető, hogy ha a befektetők ezzel tisztában vannak, akkor minél előbb szeretnének eladni, még magasabb árakon. Ugyanakkor a folyamatnak egy visszahatása is lehet: ha túlzottan erős a részvényárak esése, és ez veszélyezteti a pénzügyi-gazdasági stabilitást, akkor a jegybank módosíthat a pénzvisszavétel összegén, esetleg szüneteltetheti is. Mindenesetre az erős monetáris fordulat miatt
jó esély van arra, hogy a következő időszakban is a szokásosnál hevesebb mozgások lesznek a piacokon.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Spencer Platt/Getty Images via AFP)
