Érdekes állítás: a bankszektorban nem keletkezhet extraprofit

A jelenlegi környezeti feltételek mellett az idei első negyedévben a hazai hitelintézeti szektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képessége veszélybe került, jövedelemtermelése megszűnt, így az újabb extra adóterhek kivetését ellenzik – jelentette be a Magyar Bankszövetség. A szakmai szervezet bő egy héttel ezelőtt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek még azt jelezte, nem lepte meg őket az extraprofit megadóztatását célzó kormányzati szándék.

Budapest 2020.05.02. Magyar Bankszövetség épület tábla foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: KALLUS GYORGY

A 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel, a jelenlegi környezeti feltételek mellett az újabb extra adóterhek kivetését a magyar bankszektor azonban már ellenzi – közölte a Magyar Bankszövetség pénteken. Mint fogalmaztak: az idei esztendő első negyedében az évek óta rakódó terhek összesített hatása már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyezteti, a hitelintézetek jövedelemtermelése megszűnt. Jelezték, az elmúlt tíz évben az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.

Az extra terhek a hazai bankok számára már árazási versenyhátrányt jelentenek a nyitott, uniós pénzpiacon, emiatt a magyar bankrendszer üzleti eredményessége szerintük csökken, s így a szektor kisebb mértékben tud hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez. 

A hazánkban működő bankokra kivetett terhek ugyanakkor egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek.

Éppen egy héttel ezelőtt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter lapunk kérdésére még azt közölte, hogy nem lepődtek meg a Magyar Bankszövetségben, amikor a bejelentés előtt tájékoztatta őket az extraprofit megadóztatását célzó kormányzati szándékról.

Megköszönték, hogy előzőleg informáltam őket. Számítottak arra, hogy a jelenlegi helyzetben lépni fog az állam

– fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter akkor a bankszektorról megjegyezte: a kamatok – így a hitelkamatok is – emelkednek, ám a betétek után (amelynek állománya 13 ezer milliárd forint) jóval kevesebbet fizetnek az ügyfeleknek. A kamatkülönbözetből élnek a bankok, ám ami az indokolt profit felett befolyik most a kasszájukba, azt már extraprofitnak lehet nevezni. Annak egy részét adóztatja meg az állam. A szektor kamatnyeresége egyébként mintegy hétszázmilliárd forintra tehető. Amelyik banknak több lakossági betétje van, arányosan az adózik majd többet az extraprofitja után. Nagy Márton hozzáfűzte azt is, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretnék bevonni az adózás alá.

A bankszövetség most azt közölte, hogy 2021-ben 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez. A 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak,

a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciósilleték-teherrel

és az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik.

Mint fogalmaztak, a bankokba vetett bizalom fenntartása minden gazdasági szereplő és döntéshozó közös érdeke, a szektor nehéz időszakokban mutatott helytállását azonban csak versenyképes állapotban tudja megismételni. A hitelintézetek a legkedvezőbb üzleti környezetben is egy számjegyű nyereséget értek el, amit jellemzően az üzleti aktivitás fokozására és fejlesztésre fordítottak. S azzal is érveltek, hogy szerintük

a versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet.

A magyar bankszektor előtt most kettős feladat áll – húzták alá. – A koronavírus-járvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is. Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kallus György)