Érdekes állítás: a bankszektorban nem keletkezhet extraprofit

A jelenlegi környezeti feltételek mellett az idei első negyedévben a hazai hitelintézeti szektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képessége veszélybe került, jövedelemtermelése megszűnt, így az újabb extra adóterhek kivetését ellenzik – jelentette be a Magyar Bankszövetség. A szakmai szervezet bő egy héttel ezelőtt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek még azt jelezte, nem lepte meg őket az extraprofit megadóztatását célzó kormányzati szándék.

Budapest 2020.05.02. Magyar Bankszövetség épület tábla foto: Kallus György/Világgazdaság Fotó: KALLUS GYORGY

Éppen egy héttel ezelőtt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter lapunk kérdésére még azt közölte, hogy nem lepődtek meg a Magyar Bankszövetségben, amikor a bejelentés előtt tájékoztatta őket az extraprofit megadóztatását célzó kormányzati szándékról.

Megköszönték, hogy előzőleg informáltam őket. Számítottak arra, hogy a jelenlegi helyzetben lépni fog az állam

– fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter akkor a bankszektorról megjegyezte: a kamatok – így a hitelkamatok is – emelkednek, ám a betétek után (amelynek állománya 13 ezer milliárd forint) jóval kevesebbet fizetnek az ügyfeleknek. A kamatkülönbözetből élnek a bankok, ám ami az indokolt profit felett befolyik most a kasszájukba, azt már extraprofitnak lehet nevezni. Annak egy részét adóztatja meg az állam. A szektor kamatnyeresége egyébként mintegy hétszázmilliárd forintra tehető. Amelyik banknak több lakossági betétje van, arányosan az adózik majd többet az extraprofitja után. Nagy Márton hozzáfűzte azt is, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretnék bevonni az adózás alá.

A bankszövetség most azt közölte, hogy 2021-ben 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez. A 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak,

a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciósilleték-teherrel

és az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik.

Mint fogalmaztak, a bankokba vetett bizalom fenntartása minden gazdasági szereplő és döntéshozó közös érdeke, a szektor nehéz időszakokban mutatott helytállását azonban csak versenyképes állapotban tudja megismételni. A hitelintézetek a legkedvezőbb üzleti környezetben is egy számjegyű nyereséget értek el, amit jellemzően az üzleti aktivitás fokozására és fejlesztésre fordítottak. S azzal is érveltek, hogy szerintük

a versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet.

A magyar bankszektor előtt most kettős feladat áll – húzták alá. – A koronavírus-járvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is. Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kallus György)