Föld sem kell a termeléshez

Akár a város közepén is megtermelhető a friss zöldség, ráadásul még termőföldre sincs hozzá szükség. Az úgynevezett akvapóniás rendszerek elterjedése alaposan átformálhatja a mezőgazdaságról alkotott korábbi képet.

FRANCE, GIRONDE (33), CREON, AGRICULTURE, VEGETABLE PRODUCTION, AQUAPONIC FARM, ENVIRONMENT, IN THIS FARM OF THE 21ST CENTURY, FISH DISEASES AS FERTILIZERS FOR PLANTS WHICH PURIFY THEIR WATER FOR FISH. A PARTICULARLY PRODUCTIVE ASSOCIATION OF BENEFACTORS. WELCOME TO WATER AT THE MOUTH, FIRST AQUAPONIQUE FARM PROFESSIONNELLE DE FRANCE (Photo by J-B NADEAU / ONLY FRANCE / Only France via AFP) Fotó: J-B NADEAU

Új termesztési technológia változtathatja meg a világ mezőgazdaságát. A hagyományos, termőföldhöz kötött termelés mellett számos kísérlet indult arra, hogy miként lehet vízben, illetve vertikálisan, felfelé építkezve megtermelni az élelmiszert. Bár hazánkban egyelőre gyerekcipőben járnak az effajta kezdeményezések, a világ számos pontján bizonyították már, hogy van perspektíva a hidropóniás rendszerekben. Ennek lényege, hogy a termesztés során nincs szükség földre, a növények egy speciális tápanyagokat tartalmazó oldatban fejlődnek. Ennek egy továbbfejlesztett változata az úgynevezetett akvapónia. Ez a kifejezés egy olyan intenzív növénytermesztési módot takar, amely során a víz folyamatosan kering a kavicságyba ültetett növények tálcái alatt az üvegházban. 
Különlegessége azonban nem csak ebben rejlik. Az akvapóniás rendszerekben egy haltartály is található, a halak trágyája táplálja a növényeket, amelyek cserébe megtisztítják a vizet, ami visszakerül a tartályba. A rendszer a digitalizációnak köszönhetően a hagyományos kertészeteknél lényegesen kevesebb emberi munkaerőt igényel.
 

Bár kétségkívül számos kihívással kell megküzdeni egy ilyen vertikális farm működtetése során, megfelelő tudással és innovációval sikeres lehet a kezdeményezés. Az Egyesült Államokban húsz évvel ezelőtt indították el az első kereskedelmi termelésre létrehozott rendszert, Japánban pedig olyannyira bevált a technológia, hogy a szigetországban csaknem teljesen áttértek az akvapóniás, vertikális zöldségtermesztésre. Japánban jelenleg kétszáz ilyen „salátagyár” működik. Hazánkban egyelőre csak kísérleti telepek működnek, illetve néhány hobbikertész saját otthonában rendezett be háztáji „ültetvényt”. A régiónkban ugyanakkor Európa legnagyobb akvapóniafarmja épül. 

A cseh Future Farming vállalat Brünnben (Brno) megvalósított beruházása már el is kezdődött. Az első, háromezer négyzetméter alapterületű blokkban már folyik a zöldségtermesztés és a haltenyésztés, s hamarosan a második blokk is készen áll a próbaüzemre. Ha a másik két blokk is üzemkész lesz, a farmról napi 2,1 tonna zöldség és évi 320 tonna hal kerülhet a piacra.
 

Az akvapónia legnagyobb előnye ugyanis az, hogy a fogyasztókat mindennap friss áruval tudja ellátni, a termesztés ugyanis az év minden napján folyamatosan zajlik. A cseh szakemberek szerint egy ezer négyzetméteres akvapóniás farmon egy év alatt ugyanannyi zöldséget lehet megtermelni, mint egy 18 ezer négyzetméteres, hagyományos gazdaságban, a halhozam pedig nagyjából egy húszhektáros halastónak felel meg. További nagy előnye, hogy bárhol felállítható, akár a város közepén is kiépíthető a friss zöldséget és halat termelő egység.

Borítókép: Akvapónia a gyakorlatban, különböző halfajták és friss zöldség egy helyről (Fotó: Europress/AFP)