Sosem látott mértékben, 185 bázisponttal emelte meg az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így utolérve az egyhetes betéti eszköz szintjét. Ez lehetővé teszi, hogy az alapkamat visszavegye az irányadó jegybanki eszköz szerepét. A jegybanki alapkamat új szintje ezzel 7,75 százalék lett.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a monetáris tanács szerint
eljött az ideje a kétféle kamat összezárásának, amely tartós eleme lesz a monetáris politika működésének.
A mai lépés volt az első elem, csütörtökön 50 bázisponttal emelik az egyhetes betét kamatát, így az összezárás megtörténik. Az egyhetes eszköz rugalmassága megmarad, így ha szükséges, lehet továbbra is hónapon belül változtatni, de a soron következő kamatdöntő ülésen a két szint mindig összezáródik.
Az alelnök szerint az infláció még mindig magasabb, mint korábban várták, várhatóan az ősz folyamán tetőzik, és azt követően csökkenhet, de még a kétszámjegyű tartományban marad. Idén így 11-12,6 százalékos inflációval számol a jegybank, jövőre 6,8-9,6 százalék lehet a mérték, majd 2024-ben éri el a jegybanki cél 3 százalékos szintjét.
Cél, hogy az inflációs várakozásokat sikerüljön mérsékelni, ami a monetáris politika további szigorítását indokolja, egészen addig, amíg nem tetőzik az infláció.
A kamatemelési ciklus így határozott lépésekkel folytatódik, mindenáron el akarják érni az infláció letörését.
Ezt segíti, hogy a költségvetés kiigazítását a kormány megkezdte, így a fiskális politika is támogatja már a monetáris politikát.
A másik terület, amit a monetáris tanács érintett, a swap eszköz bővítése júliustól. Az utóbbi időben a swap hozamok tartósan eltértek a jegybanki irányadó kamattól, így a monetáris transzmisszió növelése érdekében az MNB kiterjeszti a devizalikviditást nyújtó swap eszköz használatát és kész negyedéven belül is alkalmazni. Így a swap piaci hozamoknál emelkedésre, egyúttal a volatilitás csökkenésére számítanak.
A monetáris tanács kiemelten figyeli a külső kamatkörnyezetet, és látszik, hogy immár a nagy jegybankok is a monetáris szigorítás útjára léptek. Emellett lényegesek a külső kockázati tényezők, most konkrétan az orosz-ukrán háború. Az MNB emellett még két belső folyamatot is figyel és döntéseinél figyelembe vesz: az egyik az EU-val való megegyezés a helyreállítási alapokról, a másik a fiskális politika, vagyis a költségvetés egyensúlyának helyreállítása. A hazai GDP-t illetően a jegybank úgy gondolja, hogy idén 4,5–5,5 százalékkal, 2023-ban 2,0–3,0 százalékkal, míg 2024-ben 3,0–4,0 százalékkal bővülhet.
Suppan Gergely, a Takarékban vezető elemzője a döntést úgy kommentálta, hogy az erős inflációs kockázatok miatt 8,50 százalékos csúcsig emelkedhet az alapkamat, ugyanakkor az év utolsó hónapjaiban ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó. Az egyhetes betéti kamat, valamint
az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől lehet számítani,
amennyiben az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a 2-4 százalékos toleranciasávba.
Az elemző hozzátette, hogy mivel a jegybankok a kínálati ársokkokat nem igazán tudják befolyásolni, elsődleges céljuk a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál kialakulásának megelőzése. A jelenlegi globális inflációt azonban főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is célszerű elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)
