Jár hazánknak a brüsszeli pénz

A magyar kormány szerint elfogadhatatlan, hogy Brüsszel visszatart uniós forrásokat hazánktól. Főleg akkor, amikor a menekültválság és az energiaválság is próbára teszi a közösség tagállamait. Magyarország és az Európai Bizottság között folynak az egyeztetések.

BELGIUM-EU-PARLIAMENT-POLITICS Fotó: KENZO TRIBOUILLARD

– Az uniós források járnak Magyarországnak. Ezek a pénzek ugyanis nem csak úgy idepottyannak az égből, és egyszer csak lesznek. Ezeket a forrásokat elő kell állítani, és ezt az európai emberek munkájából állítjuk elő. Köztük a magyar emberek munkájából. Így jönnek létre a támogatások. Ezek a pénzek tehát nekünk, magyaroknak is járnak. Ezért elképesztő botrány, hogy Brüsszel visszatartja a forrásokat, miközben menekültválság van az Európai Unióban, amelynek jelentős terhe ránk hárul. Rá­adásul az EU-ban energiaellátási válság is van, amelynek jó nagy terhét a mi vállunkra akarják tenni – mondta nemrégiben az európai uniós támogatásokról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap jelezte, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de bízik az egyezség létrejöttében. A másik kérdésben, amely a hétéves EU-s költségvetés összegei­ről szól, a tárgyalások július végére zárulhatnak le. Ami biztos, a 2023-as magyar büdzsé számol a közösségi támogatásokkal.

Sőt, a múlt héten benyújtott törvényjavaslatból az is kiderül, hogy Magyarország jövőre 604 mil­liárd forinttal járul majd hozzá az Európai Unió kasszájához.

A következő évben hazánk és Brüsszel költségvetési kapcsolatait alap­vetően a 2014–2020-as programok zárása és a 2021–2027-es projektek indítása határozza meg.

Ezt kiegészíti a koronavírus hatásainak enyhítésére létrehozott, úgynevezett Jövő Nemzedék EU (Next Generation EU) keretében rendelkezésre álló források felhasználása, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze, valamint a REACT–EU támogatások, továbbá a brexitkiigazítási alap összegei.

A 2014–2020-as időszaki Európai Strukturális és Beruházási Alapok által összesen mintegy kilencezermilliárd forint összegű uniós forrás áll a kedvezményezettek rendelkezésére. Ezt az összeget egészítik ki összesen 150 milliárd forintnyi uniós forrással a belügyi alapok és egyéb közösségi programok. A 2021–2027 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló kohéziós uniós források nagyságrendileg 7900 milliárd forintot jelentenek. Az agrár- és vidékfejlesztésre szánt közösségi források felhasználása pedig jelentősen átalakul. Jövőre elindul a közös agrárpolitika (KAP) ­stratégiai terv megvalósítása, amely magába foglalja a költségvetésen kívüli közvetlen területalapú támogatásokat is.

 A nemzeti társfinan­szírozás összege, az Euró­pai Unió­ban egyedülálló módon, a maximálisan adható nyolcvan százalék lesz. Ennek eredményeképpen az új programozási időszakban közel háromszor annyi támogatást lehet majd szétosztani, mint korábban.

– A kormány döntésével túlléphető (felülről nyitott) uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának – olvasható a 2023-as költségvetés törvényjavaslatának dokumentumában.

Abból az is kiderül, hogy jövőre az uniós fejlesztésekhez kapcsoló­dóan, a központi büdzsé összesen 3408 mil­liárd forint kiadással számol, ami tartalmazza a vidékfejlesztési programok egyedülálló mértékben megemelt hazai társfinanszírozását is.

Az uniós fejlesztési programok bevételei 2023-ban várhatóan 2057 milliárd forintban teljesülnek, ami hozzávetőleg megegyezik a bruttó hazai termék három százalékával.

Borítókép: a helyreállítási alapról még tárgyal a pénzügyi tárca az Európai Bizottsággal (Fotó: Europress/AFP)