Jubileumi mélyponton a japán jen

A dollár húszéves csúcsra ért a japán fizetőeszközzel szemben, ami elsősorban a két pénznemhez kapcsolódó eltérő monetáris politikából eredeztethető. A hirtelen gyengülő jen 1997-ben valutaválságot okozott Ázsiában, amely a pesti tőzsdét is megroppantotta. Annak azért kicsi az esélye, hogy a gazdaságtörténelem megismétli önmagát.

JAPAN-FOREX Fotó: KAZUHIRO NOGI

További eltérés az akkori helyzethez képest, hogy 1997 előtt igen gyorsan nőttek az említett ázsiai gazdaságok, túlfűtötté váltak, és miután tőzsdéikre rengeteg pénz áramlott a gyors növekedés idején, ez a hatalmas összeg három évvel az ezredforduló előtt egyszerre távozni akart, fokozva a valutákra nehezedő nyomást. Az elmúlt években – legalábbis a pandémia előtt – ezek a gazdaságok gyorsan, de egészségesen növekedtek, a járvány pedig a folyamatot lefékezte, így a 25 évvel ezelőtti feszültségeknek jelenleg nyoma sincs.

Mindezek alapján most nem valószínű, hogy bármiféle gondot okozna a jen gyengülése, kérdés, hogy milyen szerepe lehet a folyamatnak a japán gazdaságban.

Természetesen a leértékelődő valuta növeli az áremelkedést, hisz az ország jelentős energia- és élelmiszer-importőr, de ezzel együtt is jóval szerényebb az infláció, mint máshol. Ennek oka pedig az, hogy igen hosszú ideje nem növekszik a belföldi kereslet, az ország egy főre jutó GDP-értéke lényegében harminc éve stagnál. Ez megint csak logikus dolog, hisz 1990-re hihetetlenül fejlett lett a japán gazdaság, egyedüliként Ázsiában, olyannyira, hogy már nem volt hová növekednie.

A többi ázsiai gazdaság, mindenekelőtt Kína ugyanakkor alacsony bázisról gyors növekedésbe kezdett, és ez hatalmas versenyt jelentett Japánnak, amelynek során el is hódította tőle a „világ gyára” címet. Bármekkora is volt a termelékenység, a magas japán bérek kizárták a versenyben maradást.

Az eredmény így stagnálás lett, és ebből a különféle kormányok azóta sem tudták kimozdítani a gazdaságot. A jegybank végre örül az inflációnak, de olyan fogyasztóiárszint-emelkedést szeretne, ahol a bérek is nőnek. A csökkenő reálbér értelemszerűen népszerűtlen, ugyanakkor a jen gyengülése önmagában javíthatja a japán versenyképességet, így a jegybank nincs könnyű helyzetben. Ám az is látszik, hogy alaposan megfontolja, mielőtt a szigorítás útjára lép.

Borítókép: Valutaárfolyam Tokióban (Fotó: Kazuhiro Nogi/AFP)