Moszkva kezében az ukrán gabona

Eredménytelennek bizonyulnak az Európai Unió erőfeszítései az Ukrajnában ragadt mintegy húszmillió tonna gabona elszállítására. A fekete-tengeri szállítást ellehetetleníti Oroszország, az alternatív szállítási útvonalakon pedig komoly kapacitásfejlesztésre és bürokráciacsökkentésre lenne szükség, ám ezekre nincs idő. Moszkva csak akkor engedné ki saját készleteit és az ukrán szállítmányokat, ha a Nyugat lazítana a szankciókon.

6218242 Fotó: ALEXANDR KRYAZHEV

A technológiai mellett az adminisztratív akadályok jelentősen lelassítják a szállítást, egy-egy rakomány átjutása akár egy hónapig is eltarthat. Ráadásul a vasúti kapacitás az évtizedek óta nem fejlesztett infrastruktúra és a vasúti kocsik hiánya miatt töredéke a tengeri szállításnak.

A közúti szállítás sem lehetséges a vasútnál is szűkösebb kapacitások, valamint az útlevéllel és a határátlépéssel kapcsolatos nehézségek miatt. A háború miatt az ukrán sofőrök nagy része katonai szolgálatot teljesít. Nem csak sofőrből, teherautóból sincs elegendő. Az EU-s járművek Ukrajna területén fokozott kockázatnak vannak kitéve, ráadásul a biztosítók sem vállalnak kockázatot.

Felvetődött, hogy az ukrán vasúttal azonos nyomtáv miatt Belaruszon keresztül juthatna el a gabona a Balti-tenger kikötőibe, ahol rendelkezésre áll megfelelő tengeri szállítási kapacitás. Belarusz Oroszország legfőbb szövetségese, ráadásul az EU több kereskedelmi szankciót is bevezetett ellene az elmúlt években, így a nehéz tárgyalások mellett a szankciók feloldására is szükség lehetne, ráadásul Moszkva hozzájárulása nélkül aligha jönne létre az egyezség.

Az EU tervei között szerepel egy fekete-tengeri humanitárius folyosó megnyitása is, amelyen a szállítóhajók biztonságát részben a NATO, részben harmadik országok garantálnák, ám ehhez is Moszkvával kell egyezségre jutni.

Az élelmiszerválságot elsősorban nem a világban rendelkezésre álló gabona mennyisége, hanem annak ára okozhatja. 

Jelenleg 430-450 dollár a búza tonnánkénti világpiaci átlagára, ugyanakkor egyes becslések szerint rövidesen akár a 700 dollárt is elérheti a tonnánkénti ár. 

A válsághoz hozzájárul, hogy a világ harmadik legnagyobb búzatermesztő országa, India kiviteli tilalmat vezetett be. Az Egyesült Államokban az átlagosnál jóval alacsonyabb termés várható. Az elszálló világpiaci árakhoz hozzájárul Kína is azzal, hogy jelentős gabonamennyiséget vásárol fel a világpiacról, csökkentve a kínálatot.