Továbbra sem férnek hozzá az ukrán és az orosz gabonakészletekhez az éhínségnek leginkább kitett afrikai és közel-keleti országok. Oroszország és Ukrajna a világ gabonakivitelének harmadát adták a háború előtt. Oroszország jelenleg korlátozza saját gabonakészletének kivitelét, míg az ukrán termény a fekete-tengeri kikötőket érintő orosz blokád miatt rekedhet az országban. Európa és az Egyesült Államok ezért keményen bírálta Moszkvát, szerintük Vlagyimir Putyin elnök az élelemmel zsarolja a világot.
Mára világossá vált, hogy nélkülözhetetlen egyezségre jutni Oroszországgal annak érdekében, hogy elegendő gabona jusson az éhínségnek kitett országokba, ezzel elkerülve a helyi éhséglázadásokat és a felerősödő migrációt.
Oroszország már az orosz–ukrán konfliktus kirobbanását megelőző hónapokban exportkvótát vezetett be a búzára, a korlátozás pedig érvényben marad, amíg az idei, várhatóan rekordot döntő termés nem kerül a magtárakba. Az orosz mezőgazdasági termékek nagyobb arányú világpiaci megjelenése érdekében az ENSZ különmegbízottja a minap az orosz kormánnyal is tárgyalt.
Moszkva a nyugati országokat és az orosz kereskedelmet érintő büntetőintézkedéseket hibáztatja a fokozódó élelmiszerválság miatt, és a szankciók feloldásához köti a gabonakivitelt korlátozó intézkedések feloldását, valamint az Ukrajnában ragadt gabonakészletek elszállításának az elősegítését.
Ukrajna az afrikai és közel-keleti élelmiszerellátás nélkülözhetetlen szereplője.
A háború miatt ugyanakkor mintegy húszmillió tonna gabonaféle – nagyrészt búza, kukorica és napraforgó – ragadt az országban, mivel az orosz csapatok blokkolják a fekete-tengeri szállítási útvonalakat. Az Európai Unió ezért az elmúlt időszakban az alternatív szállítási útvonalak megnyitására tett erőfeszítéseket, eredménytelenül.
Ukrajna a gabonafélék kilencven százalékát tengeri útvonalon szállította a háború előtt, ezért a szárazföldi útvonalakat nem fejlesztették.
A gabonafélék elszállítására kézenfekvő alternatíva lenne a vasúti szállítás. Ez ugyanakkor korlátozott, mivel az ukrán vasútvonalak szélesebb nyomtávúak, mint az európai uniós vonalak. Így a lengyel–ukrán vagy a magyar–ukrán határon át kellene rakodni az árut európai szabványú vagonokba.
A technológiai mellett az adminisztratív akadályok jelentősen lelassítják a szállítást, egy-egy rakomány átjutása akár egy hónapig is eltarthat. Ráadásul a vasúti kapacitás az évtizedek óta nem fejlesztett infrastruktúra és a vasúti kocsik hiánya miatt töredéke a tengeri szállításnak.
