időjárás 12°C Petra 2022. október 2.
logo
Hiába az erőfeszítések, húszmillió tonna alapanyag rekedhet a harcok sújtotta országban

Moszkva kezében az ukrán gabona

Nagy Kristóf
2022.06.02. 06:44 2022.06.02. 10:36
Moszkva kezében az ukrán gabona

Eredménytelennek bizonyulnak az Európai Unió erőfeszítései az Ukrajnában ragadt mintegy húszmillió tonna gabona elszállítására. A fekete-tengeri szállítást ellehetetleníti Oroszország, az alternatív szállítási útvonalakon pedig komoly kapacitásfejlesztésre és bürokráciacsökkentésre lenne szükség, ám ezekre nincs idő. Moszkva csak akkor engedné ki saját készleteit és az ukrán szállítmányokat, ha a Nyugat lazítana a szankciókon.

Továbbra sem férnek hozzá az ukrán és az orosz gabonakészletekhez az éhínségnek leginkább kitett afrikai és közel-keleti országok. Oroszország és Ukrajna a világ gabonakivitelének harmadát adták a háború előtt. Oroszország jelenleg korlátozza saját gabonakészletének kivitelét, míg az ukrán termény a fekete-tengeri kikötőket érintő orosz blokád miatt rekedhet az országban. Európa és az Egyesült Államok ezért keményen bírálta Moszkvát, szerintük Vlagyimir Putyin elnök az élelemmel zsarolja a világot.

Mára világossá vált, hogy nélkülözhetetlen egyezségre jutni Oroszországgal annak érdekében, hogy elegendő gabona jusson az éhínségnek kitett országokba, ezzel elkerülve a helyi éhséglázadásokat és a felerősödő migrációt. 

Oroszország már az orosz–ukrán konfliktus kirobbanását megelőző hónapokban exportkvótát vezetett be a búzára, a korlátozás pedig érvényben marad, amíg az idei, várhatóan rekordot döntő termés nem kerül a magtárakba. Az orosz mezőgazdasági termékek nagyobb arányú világpiaci megjelenése érdekében az ENSZ különmegbízottja a minap az orosz kormánnyal is tárgyalt.

Moszkva a nyugati országokat és az orosz kereskedelmet érintő büntetőintézkedéseket hibáztatja a fokozódó élelmiszerválság miatt, és a szankciók feloldásához köti a gabonakivitelt korlátozó intézkedések feloldását, valamint az Ukrajnában ragadt gabonakészletek elszállításának az elősegítését.
Ukrajna az afrikai és közel-keleti élelmiszerellátás nélkülözhetetlen szereplője. 

A háború miatt ugyanakkor mintegy húszmillió tonna gabonaféle – nagyrészt búza, kukorica és napraforgó – ragadt az országban, mivel az orosz csapatok blokkolják a fekete-tengeri szállítási útvonalakat. Az Európai Unió ezért az elmúlt időszakban az alternatív szállítási útvonalak megnyitására tett erőfeszítéseket, eredménytelenül. 

Ukrajna a gabonafélék kilencven százalékát tengeri útvonalon szállította a háború előtt, ezért a szárazföldi útvonalakat nem fejlesztették.

A gabonafélék elszállítására kézenfekvő alternatíva lenne a vasúti szállítás. Ez ugyanakkor korlátozott, mivel az ukrán vasútvonalak szélesebb nyomtávúak, mint az európai uniós vonalak. Így a lengyel–ukrán vagy a magyar–ukrán határon át kellene rakodni az árut európai szabványú vagonokba. 

A technológiai mellett az adminisztratív akadályok jelentősen lelassítják a szállítást, egy-egy rakomány átjutása akár egy hónapig is eltarthat. Ráadásul a vasúti kapacitás az évtizedek óta nem fejlesztett infrastruktúra és a vasúti kocsik hiánya miatt töredéke a tengeri szállításnak.

A közúti szállítás sem lehetséges a vasútnál is szűkösebb kapacitások, valamint az útlevéllel és a határátlépéssel kapcsolatos nehézségek miatt. A háború miatt az ukrán sofőrök nagy része katonai szolgálatot teljesít. Nem csak sofőrből, teherautóból sincs elegendő. Az EU-s járművek Ukrajna területén fokozott kockázatnak vannak kitéve, ráadásul a biztosítók sem vállalnak kockázatot.

Felvetődött, hogy az ukrán vasúttal azonos nyomtáv miatt Belaruszon keresztül juthatna el a gabona a Balti-tenger kikötőibe, ahol rendelkezésre áll megfelelő tengeri szállítási kapacitás. Belarusz Oroszország legfőbb szövetségese, ráadásul az EU több kereskedelmi szankciót is bevezetett ellene az elmúlt években, így a nehéz tárgyalások mellett a szankciók feloldására is szükség lehetne, ráadásul Moszkva hozzájárulása nélkül aligha jönne létre az egyezség.

Az EU tervei között szerepel egy fekete-tengeri humanitárius folyosó megnyitása is, amelyen a szállítóhajók biztonságát részben a NATO, részben harmadik országok garantálnák, ám ehhez is Moszkvával kell egyezségre jutni.

Az élelmiszerválságot elsősorban nem a világban rendelkezésre álló gabona mennyisége, hanem annak ára okozhatja. 

Jelenleg 430-450 dollár a búza tonnánkénti világpiaci átlagára, ugyanakkor egyes becslések szerint rövidesen akár a 700 dollárt is elérheti a tonnánkénti ár. 

A válsághoz hozzájárul, hogy a világ harmadik legnagyobb búzatermesztő országa, India kiviteli tilalmat vezetett be. Az Egyesült Államokban az átlagosnál jóval alacsonyabb termés várható. Az elszálló világpiaci árakhoz hozzájárul Kína is azzal, hogy jelentős gabonamennyiséget vásárol fel a világpiacról, csökkentve a kínálatot.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.