A gabonát menekítenék ki Ukrajnából

A raktárakban lévő ukrán gabonakészletek kimenekítésére tesz kísérletet az Európai Unió az ENSZ és az Egyesült Államok támogatásával. A fekete-tengeri kikötők orosz felügyelete miatt szinte lehetetlen feladat eljuttatni az ukrán gabonát azokba az országokba, amelyek ezek nélkül a szállítmányok nélkül komoly éhínséggel néznek szembe. A világ egyik legnagyobb gabonaexportőr-országában a háború miatt idén a termőterületek húsz-negyven százalékán ellehetetlenült a mezőgazdasági termelés.

wheat-harvest-french farmer's field Fotó: LOUISE ALLAVOINE

A végükhöz közelednek a tavaszi vetési munkák Ukrajnában. Az előzetes várakozások szerint az orosz–ukrán háború miatt idén húsz-negyven százalékkal kisebb termőterületen tudnak vetni a gazdálkodók. A tényleges vetésterületről pontos adatok várhatóan leghamarabb május végén állnak rendelkezésre, de 

az már szinte borítékolható, hogy az ukrán mezőgazdasági termények kiesése miatt tovább emelkednek világszerte az élelmiszerárak. 

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermesztője, szerepe a háborút megelőzően nélkülözhetetlen volt a legkiszolgáltatottabb afrikai és közel-keleti térségek alapvető élelmiszer-ellátásában.

A háború óriási károkat okozott az ukrán mezőgazdaságban. A kötelező katonai szolgálat miatt a gazdák jelentős része földművelés helyett az orosz csapatok ellen harcol. Az összecsapások helyszínén és a frontvonalak tágabb környezetében elképzelhetetlen a földek megművelése. Azokon a helyeken is művelhetetlenné vált sok termőterület, ahol már nincsenek harcok, elsősorban a tüzérségi lövedékek és az oroszok által telepített aknamezők miatt. 

További gondot okoz, hogy nincs elegendő üzemanyag az országban, hiány van vetőmagból és műtrágyából. Júliusra ugyanakkor ki kell söpörni a raktárakat, máskülönben nem lesz elegendő kapacitás az idei termény tárolására. Ukrajnában becslések szerint mintegy 25-40 millió tonna gabona rekedt a raktárakban, ami az éves magyarországi gabonatermés közel háromszorosa. 

A kivitel ellehetetlenülésének legfőbb oka, hogy Ukrajna a gabonafélék kilencven százalékát a fekete-tengeri útvonalon szállította, ám a kulcsfontosságú kikötők jelenleg orosz fennhatóság alatt állnak.

Az Európai Unió a közelmúltban ismertette az úgynevezett szolidaritási útvonalak létrehozását célzó programját. Ennek lényege, hogy alternatív útvonalakon, viszonylag rövid idő alatt sikerüljön kimenekíteni az Ukrajnában rekedt gabonakészleteket. Hivatalosan azért, hogy nemzetközi segítséggel eljusson a termény azokba az országokba, ahol az élelmiszer-ellátást korábban Ukrajna garantálta.

Az uniós törekvések célja, hogy Ukrajna szárazföldön legyen képes kivinni a terményeket az országból. Ehhez az EU rendelkezésre bocsátaná tárolókapacitása egy részét, átmeneti vámmentesség mellett korlátozás nélkül érkezhetnének az élelmiszer- és acélipari szállítmányok, amelyek előnyt élveznének más áruval szemben. Ez a terv ugyanakkor szintén megvalósíthatatlannak tűnik. 

A tengeri szállítás legkézenfekvőbb alternatívája a vasúti szállítás lenne, de az ukrán vasútvonalak szélesebb nyomtávúak, mint az uniós vasútvonalak. Így az ukrán határon a szállítmányt át kell rakodni az uniós vasúti szabványok szerint közlekedő kocsikba. 

Ez időigényes folyamat, a tapasztalatok szerint a lengyel–ukrán határon 15–30 napig is állnak a szállítmányok. 

A kapacitások is szűkösek, ezért jelentős és drága infrastruktúra-fejlesztésre lenne szükség, ráadásul gyorsan. A közúti szállítást akadályozza a gépjárművek hiánya, a sofőrök katonai szolgálata és az üzemanyaghiány.

Az ENSZ közben Oroszországot próbálja rávenni, hogy kiengedje a gabonaszállítmányokat a tengeri útvonalakon. Az ukrán kormány közben azzal vádolja Moszkvát, hogy szándékosan bombázza a gabonatárolókat, és hatalmas mennyiséget lop ki az országból. 

Az Egyesült Államok is komoly vádakat fogalmazott meg, a Fehér Ház szerint Vlagyimir Putyin elnök szándékosan ki akarja éheztetni Ukrajnát, miközben az ellopott gabonakészleteket a feltételezések szerint Szíriába irányítja. Washington ezért bejelentette: két és fél milliárd dolláros alapot hoz létre, hogy jelentős mennyiségű gabonafélét vásároljon fel, s eljuttassa az éhezéssel fenyegetett térségekbe.

A nyugati országok és az ENSZ egyelőre tanácstalanok, hogyan lehetne elkerülni az élelmiszerek további drágulását és a súlyos éhínséget.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Europress/AFP/Louise Allavoinel)