Ukrajna mezőgazdasági termelésének visszaesése vagy az oroszországi élelmiszer-export kiesése súlyos, világméretű katasztrófához vezethet. E két ország a Politico elemzése szerint a világ búzaexportjának mintegy harmadát, 29 százalékát adja. A szegényebb országokban akár élelmiszerhiány is kialakulhat.
Az ukrán szakmai szervezetek és állami tisztségviselők egyelőre próbálják megnyugtatni a piacokat, és azt hangsúlyozzák, a kritikus infrastruktúra fenntartása és a gazdálkodók munkája kiemelt figyelmet kap. A harcokat ugyanakkor már beárazta a piac, a fegyveres konfliktus kezdete óta mintegy húsz százalékkal emelkedett a gabonafélék ára.
A fejlett országokban, így az Európai Unióban élelmiszerhiánytól nem kell tartani, de a jelentősen beszűkülő kínálat további brutális globális áremelkedést vetít előre.
A közvetett hatások sem hagyhatók figyelmen kívül: Ukrajnának vezető szerepe van a közel-keleti és az észak-afrikai térségek élelmezésében, az adatok szerint az ENSZ élelmiszersegélyek több mint fele Ukrajnából érkezik a térségbe. Ennek esetleges kiesése több érintett országban akár belső konfliktusokhoz vezethet, növelheti a szegénységet és újabb menekülthullámot indíthat el Európába.
Noha Európa összességében önellátó, bizonyos termékekből behozatalra szorul. Ukrajna a közösség negyedik legfontosabb élelmiszer-kereskedelmi partnere. A behozott mennyiség összességében nem jelentős, de bizonyos árukból hiány alakulna ki az ukrán behozatal kiesésével.
A takarmány alapjául szolgáló kukorica jelentős része Ukrajnából érkezik. Egy esetleges kiesés a takarmány további durva drágulásával járna, amely már létében fenyegetné az EU sertés- és baromfitartóit.
A napraforgóbehozatal is jelentős, ennek kiesése jelentős étolajár-emelkedést okozna, de minden olyan élelmiszer ára emelkedne, amelynek összetevője a napraforgóolaj. Tovagyűrűző hatással lenne az étolajkínálat drasztikus csökkenése más területekre is, például a vendéglátásra. Szintén jelentős az Ukrajnából az EU-ba érkező repce és mézmennyiség, ám ezek kiesése kisebb kockázattal jár.
Hiába megjósolhatatlan, hogy nyárra, az aratás idejére rendeződik-e a konfliktus, a világpiacon már beárazták azt. Ennek következménye, hogy a gabonafélék és más alapanyagok ára néhány hét alatt 20-50 százalékkal drágult. Ez önmagában óriási nyomást jelent a világ minden táján, és további áremelkedéshez vezető folyamatokat indíthat el. Ezek közé tartoznak azok az aggodalmak, hogy Kína jelentős stratégiai gabonakészletet halmoz fel, tovább szűkítve a kínálatot.
A következmények közül a szakértők megemlítik annak lehetőségét, hogy a piaci sokk hatására több jelentős exportőr ország is élelmiszer-kiviteli tilalmat vezet be az önellátása érdekében.
A Politico bizottsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az élelmiszerválságtól való félelem felülírhatja az EU ambiciózus klímacéljait. A tagállamok a brüsszeli lap szerint már jelezték, a 2030-ig szóló tervek közt szereplő, a biológiai sokféleség érdekében célzott termőterület-csökkentés nem valósulhat meg.
A gazdálkodók már a háború kitörése előtt is súlyos nehézségekkel néztek szembe. Az energia- és gabonaárak emelkedése már tavaly óta sújtja a mezőgazdaságot. Az Oroszországgal szemben hozott szankciók érintik a műtrágyapiacot is, harmincszázalékos importkiesés várható. A műtrágya egy év alatt két és félszeresére drágult, mivel a magas földgázár miatt az előállítók önköltsége az egekbe szökött. A műtrágya hiánya jelentősen visszaveti a terméshozamokat. A Moszkvával szembeni büntetőintézkedések közvetlenül nem érintik az élelmiszer-kereskedelmet, mivel azt az EU már 2014-ben betiltotta.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Török János)
Orosz–ukrán háború
