Az elmúlt napok forintgyengülése nem egyedi jelenség: múlt péntek óta együtt mozognak a régiós devizák, egyúttal a dollár is erősödik az euróhoz képest – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy sajtó-háttérbeszélgetésen. Ezt a folyamatot pedig a pénteken publikált, a vártnál magasabb amerikai inflációs adat indította el, és hétfőn még rá is erősített, hogy mára recessziós várakozások is felmerültek az amerikai gazdaságot illetően. Erre a befektetők megijedtek, szinte minden eszközben eladásba kezdtek, és a pénzt dollárba menekítették, ahogy ez ilyenkor jellemző szokott lenni.
A folyamat a forintot sem kímélte, azonban az utóbbi napokban nem mutatkozott alulteljesítés más régiós valutákhoz képest. A piac hirtelen arra kezdett számítani, hogy szerdai kamatdöntő ülésén az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem 50, hanem 75 bázisponttal emel kamatot, így a vártnál erősebb lesz a monetáris szigorítás, ami azt is jelzi, hogy nem látni, meddig tart az infláció emelkedése. Eddig mindig bíztak benne, hogy közel a tetőzés, eközben
az USA esetében 40 éves csúcsra került a mutató, Németországban pedig az első olajválság óta nem volt olyan magas az áremelkedés üteme, mint most.
Sokan attól is tartanak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júliusi ülésén mégsem 25, hanem 50 bázispontos kamatemelést hajt végre, jóllehet a közös európai jegybank múlt heti közleményében hangsúlyozta, hogy 25 bázisponttal indítanak.
A befektetők másik félelme az infláció mellett az esetleges recesszió:
egyre több elemző számít arra, hogy az Egyesült Államok rövidebb-hosszabb recessziós időszak elé néz, ami az egész világgazdaságra hatással lenne.
Mindezeket a folyamatokat az igen magas energia- és gabonaárak fűtik, azok pedig az orosz–ukrán háborúnak tulajdoníthatók. A háború nélkül vélhetően már tetőzött volna az infláció, ezért döntő szerepe van annak, hogy meddig tarthat a konfliktus. Persze elhúzódása esetén is tetőzhet korábban az infláció, hisz egy idő után, ha nem emelkednek tovább az energia- és gabonaárak, a bázishatás révén csökkenni kezdenek az inflációs adatok.
Nagy Márton kifejtette azt is, hogy
az infláció globális jelenség, döntő részt az említett külső okok határozzák meg, ezért is nehezebb ellene fellépni.
Ugyanakkor logikus, hogy a Fed előbb kezdte meg a monetáris szigorítást, mint az EKB, mivel az Egyesült Államokban a gazdasági túlfűtöttség jelei is mutatkoztak, míg az eurózónában csak a kínálati sokkok okozzák az áremelkedést.
Magyarország esetében az infláció 80 százalékban a külső, világpiaci hatásoknak köszönhető.
Arra a kérdésre, hogy a mostani globális hangulatromlást megelőzően a forint miért vált el a régiós devizáktól, miért gyengült hozzájuk képest, Nagy Márton elmondta, hogy a magyar költségvetés és a fizetési mérleg felborult, és ez természetes, hogy gyengítően hat a devizára. A költségvetési kiigazítás azonban épp most történt meg, hatása még nem tudott mutatkozni a jelenlegi turbulens piaci helyzetben. A folyó fizetési mérleg hiánya pedig arra vezethető vissza, hogy egyrészt magas a beruházási ráta, másrészt magasak az energiaárak, és Magyarország mint nyitott gazdaság, energiaigényes iparágakat üzemeltet. Ez rövid távon probléma, hosszabb távon azonban kifejezetten kedvező lesz, hisz a beruházások termőre fordulnak, az energiapiac pedig idővel lenyugszik.
Nagy Márton szerint, ha kedvezőbbé válik a külső környezet, a forint nemcsak stabilizálódhat,
hanem jelentősen erősödhet is, és különösen akkor erősödik majd nagyot, ha véget ér az orosz–ukrán háború, hisz ekkor beindulnak a gazdaság öntisztító mechanizmusai.
Egész rövid távon, azaz már szerdán este az lesz meghatározó, hogy a Fed mekkora kamatemelést hajt végre. Ha ez a korábban várt 50 bázispont lesz, a piacok szinte biztosan megnyugszanak, ami a forint árfolyamára is kedvező hatással lenne.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
