Nagy Márton kifejtette azt is, hogy
az infláció globális jelenség, döntő részt az említett külső okok határozzák meg, ezért is nehezebb ellene fellépni.
Ugyanakkor logikus, hogy a Fed előbb kezdte meg a monetáris szigorítást, mint az EKB, mivel az Egyesült Államokban a gazdasági túlfűtöttség jelei is mutatkoztak, míg az eurózónában csak a kínálati sokkok okozzák az áremelkedést.
Magyarország esetében az infláció 80 százalékban a külső, világpiaci hatásoknak köszönhető.
Arra a kérdésre, hogy a mostani globális hangulatromlást megelőzően a forint miért vált el a régiós devizáktól, miért gyengült hozzájuk képest, Nagy Márton elmondta, hogy a magyar költségvetés és a fizetési mérleg felborult, és ez természetes, hogy gyengítően hat a devizára. A költségvetési kiigazítás azonban épp most történt meg, hatása még nem tudott mutatkozni a jelenlegi turbulens piaci helyzetben. A folyó fizetési mérleg hiánya pedig arra vezethető vissza, hogy egyrészt magas a beruházási ráta, másrészt magasak az energiaárak, és Magyarország mint nyitott gazdaság, energiaigényes iparágakat üzemeltet. Ez rövid távon probléma, hosszabb távon azonban kifejezetten kedvező lesz, hisz a beruházások termőre fordulnak, az energiapiac pedig idővel lenyugszik.
Nagy Márton szerint, ha kedvezőbbé válik a külső környezet, a forint nemcsak stabilizálódhat,
hanem jelentősen erősödhet is, és különösen akkor erősödik majd nagyot, ha véget ér az orosz–ukrán háború, hisz ekkor beindulnak a gazdaság öntisztító mechanizmusai.
Egész rövid távon, azaz már szerdán este az lesz meghatározó, hogy a Fed mekkora kamatemelést hajt végre. Ha ez a korábban várt 50 bázispont lesz, a piacok szinte biztosan megnyugszanak, ami a forint árfolyamára is kedvező hatással lenne.
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
