Úgy tűnik, nagyon fog fájni, ha ténylegesen is életbe lép a romániai energiapiac árliberalizációja. Mint ismeretes, a földgáz árát 2020 júliusától, a villamos energiáét 2021 januárjától „engedték szabadon”, azaz megszűntek az államilag szabályozott árak.
A társaságok a világpiaci árak emelkedésére hivatkozva előbb 15-20, majd száz-kétszáz százalékos drágulást léptettek érvénybe.
Hogy a fogyasztók ezt még csak részlegesen érzik, annak a 2021 októberében bevezetett árbefagyasztás a magyarázata, amelynek érvényességét meghosszabbították 2023 márciusának végéig. A kilencmillió romániai háztartásból nyolcmillió részesül villamosenergiaár-befagyasztásban, azok, amelyekben 2021-ben havi 300 kilowattóránál kevesebbet fogyasztottak. A földgáz esetében nincs felső határ, csak az ipari fogyasztóknál szabtak meg évi 50 ezer megawattórás határértéket. Annak az egymillió háztartási fogyasztónak, akit jelenleg nem érint az árbefagyasztás és csak a 27-es sürgősségi kormányrendelet alapján élvez védelmet, 150 lejnél (mintegy 12 ezer forint) nem lehet drágábban számlázni a belső termelésből származó energiát.
Az energiahordozók tavaly kezdődő drágulása feltartóztathatatlannak tűnik.
Az ukrajnai háborúval indokolva, azt is előre bocsátva, hogy egyáltalán nem lehet kiszámítani, lesz-e elegendő mennyiségű energiahordozó a következő télen, a földgáz árát júliustól ismét emelik a nagy romániai energiaszolgáltatók.
A hárommillió lakossági és ipari fogyasztót ellátó gázipari vállalat, az E.On Energie például 2022 júliusától kilowattóránként 0,653 lejes (körülbelül 52 forint) áron értékesíti a földgázt, ami a jelenlegi 0,28 lej/kWh-s tarifához képest két és félszeres emelést jelent úgy, hogy a német tulajdonú cég tavaly már megduplázta az energiahordozó árát. Még nagyobb drágításra készül a francia tulajdonban lévő, 1,9 millió ügyfelű Engie Romania: a földgáz jelenlegi 0,254 lejes árát júliustól 0,685 lej/kWh-ra módosítja.
A jövő áprilisig meghosszabbított energiaár-kompenzációnak köszönhetően ma a háztartási fogyasztóknak legfeljebb 0,31 lejt kell fizetniük a földgáz egységáráért.
Ha viszont a kormány nem hosszabbítja meg jövőre is az árkorlátozást, a lakosságnak is piaci áron kell megvásárolnia az energiahordozót, ami a háztartások többségét a csőd szélére sodorja.
A villamosenergia-fogyasztás egyébként jelentősen csökkent, csak nagyon ritkán haladja meg a napi 7000 megawattot, míg a koronavírus-járvány előtt a 8500-9000 megawattot is elérte. A Krónika című napilapnak nyilatkozó Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság alelnöke szerint a nagyon alacsony fogyasztás azt jelzi, hogy nem működik jól az ipar, az energetikai ellátás biztonsága szempontjából viszont jó hírnek tartja ezt.
Borítókép: Bukaresti irodaközpont (Fotó: Getty Images)
