időjárás 25°C Pál 2022. június 30.
logo
A magas vas- és acélárak miatt át kell gondolni a Dunaferr felélesztését

Újraindulhatnak az európai kohók?

Magyar Nemzet
2022.06.22. 18:02 2022.06.22. 22:31
Újraindulhatnak az európai kohók?

Méregdrágák lettek az elmúlt két évben a fémipari alapanyagok, ráadásul gyakran hiány is van belőlük; a háború miatt nem látni a fényt az alagút végén. A Demokrata annak járt utána, hogy vajon Magyarországon is érdemes lenne-e beruházni a hazai gyártás felfrissítésébe.

A Sziszeki Vasmű olasz tulajdonosa, a Danieli-csoporthoz tartozó ABS bejelentette, hogy hazai gyárai mellett horvátországi létesítményét is bővíti és modernizálja – tájékoztatott a Demokrata. A Zeljezara Sisak egykor a horvátországi nehézipar zászlóshajója volt, az olasz tulajdonosa 2013-ban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) húszmillió eurós támogatásával a Jugoszlávia széteste és a délszláv háború miatt csődbe ment vasműben újraindította ugyan termelést, de így is csupán százhetven ember dolgozott az egykor szebb napokat látott kohó környezetében.

2015-ben pedig már úgy tűnt, hogy nemcsak Közép-Európában, hanem az egész kontinensen bajban van a kohászat, miután az állami pénzekkel patronált kínai gyártók elkezdték nyomott áron értékesíteni termékeiket Európában, melynek következményeit mutatta a Dunaferr vergődése is, de Nyugat-Európában is napirenden voltak a leépítések, elbocsátások.

A járványhelyzet azonban mindent felborított, az acélárak az egekbe szöktek, brutálisan nőni kezdtek az energiaköltségek, és a szállítás is jelentősen megdrágult. A piacrombolást aztán tovább tetézte az orosz–ukrán háború. Elég csak arra gondolni, hogy

a hírekben sokat szereplő mariupoli Azovsztal Európa legnagyobb acélüzeme volt, az Oroszország ellen bevezetett szankciók hatására pedig világszerte csökken az acélkínálat, így az amúgy is magas árak tovább emelkedtek.

Magyarországon is újra megnyilhatnak a régi kohók

– A vasáru már évek óta folyamatosan drágul, de főleg tavaly ugrott nagyot, egyes időszakokban akár hatvan százalékkal is emelkedett az ára a hazai piacon. Mivel az előállítás költsége nem nőtt ennyire drámaian, most csakugyan el kell gondolkozni azon, megéri-e a hazai gyártásba invesztálni, hiszen ezzel számos szereplőt ki lehetne iktatni a gyártó és a felhasználó között. Az ellátási láncok lerövidítése most Európa-szerte slágertéma – mondta a Demokratának Szűcs György, az Országos Fémipari Ipartestület elnöke.

A lap szerint mindezek tükrében érthető, hogy az ABS 200 millió eurót sem sajnál beruházni a Sziszeki Vasműbe. Szűcs György hangsúlyozta, hogy ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy

közelítünk a szocializmus logikájához, hiszen függetlenül attól, hogy megtérül-e az irdatlan befektetés, haza kell hozni a termelést, hogy Európa ne legyen kitéve a szállítás okozta bizonytalanságoknak, ez pedig a korábbi gazdasági és politikai szemlélet teljes ellentéte.

Két év alatt zölddé lehetne tenni a Dunafer energiaellátását

A kérdés Magyarországon is felmerült, március végén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hozta szóba a Dunaferrt: azt mondta, két év alatt zölddé lehetne tenni Magyarország legnagyobb kohójának energiaellátását. Noha az orosz–ukrán kezek között hullámzó cégnek még a tényleges tulajdoni viszonyai sem tisztázottak, és számos botrány övezte működését az elmúlt években, ezek érezhetően elcsitultak, amint a nemzetközi acélárak emelkedni kezdtek.

Nem biztos, hogy érdemes volna kormányzati forrásokból milliárdokat költeni a Gyurcsány-korszakban elherdált dunaújvárosi üzem modernizálására (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Bár az ipartestület elnöke úgy látja,

több érv is szól a Dunaferr mellett, nincs meggyőződve arról, hogy most érdemes volna kormányzati forrásokból milliárdokat költeni a Gyurcsány-korszakban elherdált dunaújvárosi üzem modernizálására, valamint a termelés felpörgetésére.

– Azzal most is számolni kell, hogy a gyártáshoz szükséges alapanyagok továbbra sincsenek meg Magyarországon, azokat importálni kell. Így kétséges, hogy egy nagyberuházás megtérülne, ugyanis még azt sem lehet készpénznek venni, hogy hosszú távon fennmarad a nyersanyagéhség és a magas alapanyagárak – hangsúlyozta a Demokratának Szűcs György. Ezért most kell a kormánynak okosan döntenie, elővenni a papírt, ceruzát, és a szakmai szervezetekkel együtt gondolkodva kiszámolni, mibe érdemes belevágni.

Borítókép: Az első csapolás a dunaújvárosi ISD Dunaferr átépített nagyolvasztójában 2016. július 25-én. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)