Görögország ellenzi az Európai Bizottság friss javaslatát, amely tizenöt százalékkal csökkentené az európai uniós tagországok gázfelhasználását – jelentette ki Jannisz Ikonomu görög kormányszóvivő Athénban.
Megerősítette közlését Kosztasz Szkrekasz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter is, aki egy helyi rádiónak úgy nyilatkozott, hogy Athén csatlakozik a brüsszeli javaslatot már ellenző portugál, spanyol, olasz, francia, máltai és ciprusi állásponthoz.
A miniszter elmondta, hogy Görögország az importból beszerzett gáz hetven százalékát áramtermelésre használja fel, így a Brüsszelben javasolt csökkentés a görög lakossági és vállalati felhasználókat egyaránt súlyosan érintené. Leszögezte:
elutasítják a mennyiség kért szintjét, és nem értenek egyet az intézkedés kötelező jellegével sem.
Szkrekasz hozzátette, hogy Görögország már korábban intézkedéseket tett gázfelhasználásának csökkentésére azzal, hogy meg kívánja duplázni hazai lignitkitermelését, és szükség esetén a gázzal működő öt erőművét is dízelolaj-alapúra tudná átállítani.
Az üggyel kapcsolatban Teresa Ribera spanyol energiaügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ország nem függ az orosz gáztól, és erőfeszítéseket tett a gáztárolási és cseppfolyósítási infrastruktúra fejlesztésére, ugyanakkor biztosította a spanyolokat arról, miszerint a családok vagy az ipar számára nem lesz megszorítás – írta az Euronews.com.
– Megvédjük az európai értékeket, de nem követelhetnek tőlünk olyan áldozatot, amiről még a véleményünket sem kérték ki. A különbség a többi országhoz képest az, hogy energetikai szempontból nem terjeszkedünk túl a lehetőségeinken – tette hozzá.
Az Európai Bizottság szerdai javaslatában arra kérte a tagállamokat, hogy augusztustól kezdve nyolc hónap alatt csökkentsék 15 százalékkal a gázfelhasználást. A javaslatról július 26-án rendkívüli ülésen tárgyal majd az unió miniszteri tanácsa – emlékeztetett a távirati iroda.
Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter a Fox Newsnak a minap elmondta, hogy a magyar kormány a bizottság felvetését nagyon komoly ügynek tartja.
– Úgy vélem, hogy ez túl komoly kérdés ahhoz, hogy megjegyzéseket tegyünk egy ilyen típusú kijelentést követően, tehát várjuk, hogy a bizottságtól kapjunk egy írásos javaslatot, és ezután ki tudjuk majd alakítani az álláspontunkat – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
A Magyar Nemzet idézte Hortay Olivért, a Századvég energetikai üzletágának vezetőjét is a témában. A szakértő jelezte:
Brüsszel központosított, kötelező érvényű uniós gázelosztásra vonatkozó törekvése tévút.
– Az ellátásbiztonságot a tagállamok választott vezetőinek joga és kötelessége garantálni. Az Európai Bizottságnak sem politikai felhatalmazása, sem technikai (jogi, intézményi, szakmai stb.) felkészültsége nincs ahhoz, hogy beleszóljon a tagállamok fogyasztásába vagy a gáztárolók üzemeltetésébe – emelte ki a szakértő.
Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy a háború kirobbanása óta az Európai Bizottság annak ellenére minden eszközzel az energiaszállításokat érintő szankciók bevezetésén dolgozik, hogy az nyilvánvalóan ellentétes a közösség gazdasági és ellátásbiztonsági érdekeivel.
– Mindezt ráadásul erősen megkérdőjelezhető politikai eszközökkel (médianyomással, a lakosság félretájékoztatásával) és kellő szakmai megalapozottság nélkül tette. Egy vészhelyzetben az ideológiavezérelt lépéseknek beláthatatlan következményei lennének, így a bizottság javaslata nemcsak hiteltelen, de veszélyes is – tette hozzá.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
