Leszoktatnák a húsról a németeket

Megreformálná a német szövetségi kormány a lakosság táplálkozását: a hús- és cukorfogyasztás helyett a növényi alapú étkezést és a bioélelmiszerek fogyasztását helyezi előtérbe a készülő táplálkozási stratégia. A terveket már most komoly bírálatok érik, egyebek mellett vita van arról, hogy az egészséges táplálkozásra önkéntesen terelik át a németeket, vagy olyan nyomásgyakorlással, mint például az egészségtelen ételekre kivetett magasabb adó.

Cem Özdemir visits pig farm Fotó: MORITZ FRANKENBERG

Az egészséges és fenntartható táplálkozásra dolgoz ki új stratégiát a német szövetségi kormány, ez a célkitűzés fontos pontja volt a koalíciós tárgyalásoknak is. Cem Özdemir zöldpárti szövetségi mezőgazdasági miniszter a napokban mutatta be a készülő stratégia legfontosabb pontjait, amely komoly ellenérzéseket váltott ki a legnagyobb gazdaszervezetektől.

A stratégia alapja, hogy a német lakosság kevesebb húst és cukrot fogyasszon, az alacsonyabb cukortartalmú ételek mellett az embereket a növényi alapú táplálkozás irányába terelnék. Az Euractiv összegzése szerint a tervezet fontos pontja, hogy a munkahelyi és közétkeztetésben, valamint a gyermekétkeztetésben az alapanyagok jelentős része biotermesztésből származzon. 

Korlátoznák emellett az elsősorban gyermekeknek szánt, ám magas cukor- és zsírtartalmú ételek reklámozását, népszerűsítését is. A stratégia kiemelt célja lesz az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása is. A tervezet várhatóan jövőre készül el, és szintén 2023-ban kerülhet a szövetségi törvényhozás, a Bundestag elé.

Komoly vita van az ökológiai művelésből származó élelmiszerek és alapanyagok kötelező arányának meghatározása körül. A zöldpárti agrárkormányzattól több zöldszervezet is azt követeli, hogy a közétkeztetésben a bio­élelmiszerek aránya jövőre elérje már az ötven százalékot. 

A civil szervezetek követelését ugyanakkor keményen kritizálta a legnagyobb német gazdaszervezet, a DBV. Álláspontjuk szerint inkább azt kellene meghatározni, hogy a helyi alapanyagokat használják fel. A kormányzati cél – összhangban az EU stratégiáival –, hogy 2030-ra a növénytermesztésben elérje a harminc százalékot az ökológiai művelés aránya. Ez összességében kedvező, ám a szakemberek szerint a vegyszer- és műtrágyamentes termesztés nem jár akkora hozammal, amely képes kielégíteni a szükségleteket.

Szintén óriási vita kíséri az egészséges táplálkozásra ösztönzés módját, vagyis azt, hogy a németek önként dönthessenek a kevesebb húst és cukrot tartalmazó ételek mellett, vagy a kormányzat ösztönözze az átállást, például célzott adóemeléssel. 

Mivel a zöldagrárkormányzás világossá tette, hogy a készülő stratégia figyelembe veszi a sokat bírált Farm to fork (termelőtől az asztalig) európai uniós stratégiában foglaltakat, ezért a németeknek a központi nyomásgyakorlásra is számítaniuk kell.

Ez azt jelenti, ha a németek nem akarnak önszántukból lemondani a hizlaló és egészségtelen ételekről, akkor központilag, adóemelés formájában érné el a szövetségi kormány, hogy ezeknek az ára dráguljon, míg az egészségesebb ételek ára változatlan maradjon. Ez ugyanakkor a németeket is erőteljesen sújtó háborús infláció árnyékában aligha kivitelezhető lépés anélkül, hogy a családoknak az élelmiszerre fordított kiadásai ne nőjenek érdemben.

A büntetőadók esetleges bevezetése ellen nemcsak a gazdaszervezetek szólaltak fel, de a német élelmiszeripar szereplői is hevesen tiltakoznak. 

Úgy látják, egy ilyen lépés jelentősen csökkentené a versenyképességüket, rá­adásul komoly kormányzati beavatkozást jelentene a szabadpiaci működésbe, amely szembemegy a nemzetközi és az uniós egyezményekkel.

Az orosz–ukrán háború miatt kibontakozó élelmezési válság érdekében ráadásul erősödnek azok az ­uniós hangok, amelyek legalább egy-két éves átmeneti időszakra felfüggesztenék a 2030-ig kitűzött zöldcélokat, és arra kell inkább ösztönözni a gazdákat, hogy többet termeljenek, ezzel ellátva az afrikai és közel-keleti országokat, ahol a háború miatt éhínség fenyeget. Ezt támogatja az unió soros elnökségét a következő fél évben ellátó Csehország is.

Az európai zöldek és a baloldal támogatását élvező uniós stratégiák alapján óriási, Hollandia területével azonos mezőgazdasági területet kellene kivonni a művelésből, s alternatíva nélkül korlátozni kellene a növényvédő szerek és a műtrágya használatát. Mindez az eddig napvilágot látott jelentések szerint jelentős hozamcsökkenést és tovább emelkedő árakat eredményezne.

Borítókép: Cem Özdemir, Németország mezőgazdasági minisztere (Fotó: Europress/AFP/Moritz Frankenberg)