Háttérbe szorulhatnak az Európai Unió zöldcéljai

Késleltetheti az orosz–ukrán konfliktus Brüsszel sokat bírált, 2030-ig szóló, a fenntarthatóbb mezőgazdaságot és az élelmiszer-előállítást célzó stratégiáit. A Farm to fork stratégiában foglalt szigorú korlátozások végrehajtása az európai agrárium kibocsátásának érdemi csökkenését jelentené, miközben a globális élelmiszerhiány elkerülése érdekében most az a cél, hogy a hozamok nőjenek, ezzel Európa geopolitikai szerepet vállaljon a globális éhínség elkerülésében.

20210606 MN Mogyoróska Csonkás Tanya ( a farkasok megeszik a marhákat című dolgozat ) Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

A globális élelmiszerválság elkerülésére az Európai Unió átmenetileg lazított az idén utoljára alkalmazott zöldítési szabályokon annak érdekében, hogy ebben a helyzetben a gazdák minél több élelmiszert tudjanak előállítani. A háború azonban egybehangzó vélemények szerint elhúzódhat, miközben az Ukrajnában ragadt gabonakészletek elszállítására hetek óta nem talált mindkét háborús fél számára elfogadható megoldást sem az EU, sem az ENSZ.

Brüsszel mindeközben továbbra is ragaszkodik a korábbi klímacélokhoz, melyeknek fontos eleme, hogy 2030-ig fenntarthatóvá tegye az Európai Unió élelmiszer-előállítását. 

A Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégiában foglalt célok szerint 2030-ig jelentősen csökkenteni kellene a műtrágya és a növényvédő szerek használatát, a biológiai sokféleség érdekében pedig az évtized végére nagyjából egy Hollandia területével azonos méretű termőterületet kellene kivonni a mezőgazdasági termelésből.

Cél, hogy jelentősen nőjön az ökológiai művelés aránya és visszaszoruljon az állati termékek iránti kereslet és a kínálat. A Farm to fork stratégia végrehajtása az összes, eddig megjelent tanulmány szerint jelentősen visszafogná az európai mezőgazdaságot, veszélyeztetve a kontinens önellátását is. 

A káros következmények pedig az egész világélelmezésre, végső soron a globális gazdaságra is hatással lennének.

A hozamcsökkenés nem fogadható el a jelenlegi globális élelmiszerválsággal fenyegető helyzetben, ezért a Farm to fork stratégiát egy időre jegelni kellene az EU elnökségét júliustól fél éven át betöltő Csehország szerint. – Prága ez idő alatt inkább az élelmiszer-termelés növelésére összpontosítana – mondta az Euractivnak Stepán Cerny, a cseh kormány európai ügyekért felelős képviselője.

A cseh elnökség minden pénzbeli és egyéb eszközt a gazdák rendelkezésére bocsátana, hogy minél több élelmiszert tudjanak előállítani. Ez kiemelten fontos az elfogadásra kerülő új, 2023-tól élesedő új közös agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó nemzeti stratégiai tervek ­miatt. A cseh politikus arra is figyelmeztetett, 

az EU élelmiszer-termelésének növelése geopolitikai jelentőségű, mert egyre inkább teret hódít Afrikában és Latin-Amerikában az az orosz narratíva, hogy a fenyegető éhínségért leginkább az unió a felelős.

Közben az Európai Parlament baloldali és liberális képviselői, valamint a befolyásos nemzetközi NGO-k hallani sem akarnak a brüsszeli célok elhalasztásáról. Az Európai Bizottság ambiciózus zöldcéljai az elmúlt években komoly feszültséget szültek a brüsszeli testület és a tagállamok miniszterei között. 

Végül tavaly júniusban botrányoktól sem mentes egyeztetéseket köve­tően sikerült középutas egyezségre jutni az uniós közös agrárpolitika reformjáról, ám a Farm to fork stratégia végrehajtását jelen formájában az agrárminiszterek többsége elutasítja. A 2023 és 2027 közötti költségvetési időszakban eszerint az uniós agrárpénzek egy részéhez akkor jutnak hozzá a gazdálkodók, ha olyan vállalásokat tesznek, ami elősegíti az agrárium fenntarthatóságát.

Ezekről a tervekről azonban Brüsszel dönt. Németországnak most a bizottsági kritikák miatt kell módosítania a KAP stratégiai tervét. Brüsszel szerint Berlin tervei nem növelik a német agrárium válságállóságát, és nem csökkentik a német gazdák függőségét a műtrágyától és a növényvédő szerekről. Ebből látható, hogy az uniós szervek továbbra is a fenntarthatóságot helyezik előtérbe, szemben a globális élelmiszer-hozzáférhetőség növelésével.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)