Egy adott ország életszínvonala szempontjából azonban döntő fontossága van a vásárlóerő-paritáson számított bérnek (PPP), amely figyelembe veszi az árszínvonalat is. Ebben a viszonylatban a lengyelországi bérek már sokkal jobban állnak, valamivel meghaladják az EU átlagának 68 százalékát. A lengyeleknek a PPP tekintetében fokozatosan sikerül ledolgozniuk a különbséget a fejlett nyugat-európai országokkal szemben: egy évvel ezelőtt ez 67,2, 2013-ban pedig még csak 56,8 százalék volt. Sikerként könyvelhető el, hogy a lengyel PPP túlszárnyalta olyan „régi” uniós tagországokét, mint Görögország vagy Portugália (2021-ben 113, illetve 104 százalékra nőtt velük szemben), és jelentősen megközelítette a spanyolországit (87 százalék). Csökken a különbség Németországgal szemben is, bár lassan: 2021-ben 49 százalékot tett ki a tíz évvel korábbi 38-hoz képest.
„A lengyelországi nominálbérek várhatóan idén is dinamikusan, átlagosan tíz százalék körül nőnek. Tekintettel a 14 százalék körüli várható inflációra, ez azonban pár százalékpontos visszaesést jelent” – magyarázta Jakub Borowski elemző, a Credit Agricole Bank Polska vezető közgazdásza. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi helyzet milyen befolyással lesz az életszínvonal kiegyenlítődésére az EU-tagországokban, nem könnyű válaszolni – tette hozzá. Mindenesetre a nyugat-európai jövedelmek és életszínvonal utolérése nem évek, hanem évtizedek kérdése – vélekedett.
A zloty–euró árfolyam csak egy tényező ebben a versenyben. Nagyon fontos szerepe van az innovációnak, az új technológiáknak, a robotizációnak, mindannak, ami növeli a munka termelékenységét. Ha ezekben sikerülne előrelépést elérni, a bérek gyorsabban emelkednének, és hamarabb utolérnénk a Nyugatot – mutat rá Malgorzata Starczewska-Krzysztoszek, a Varsói Egyetem tanára. Kollégája, Michal Brzezinski szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben arra lehet számítani, hogy lelassul, de nem áll meg a konvergencia folyamata. Spanyolország vagy Olaszország esetében, ahol a vásárlóerő-paritáson számított jövedelmek mintegy harminc százalékkal magasabbak a lengyelországinál, 15 éves távlatban valósulhat meg a kiegyenlítődés, de kérdéses, hogy a konvergencia egyáltalán lehetséges-e Németországgal szemben.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!