Az EU 2035-től szeretné betiltani az új benzin-, dízel- és hibridhajtású autók árusítását, és azután csak a teljesen elektromos meghajtású autókat lehet majd forgalomba helyezni. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) minderre úgy reagált, hogy szerintük ez a cél rendkívül ambiciózus, ám nehezen tartható, hiszen bizonyos alapanyagokból hiány van, és a töltőhálózat rendkívül fejletlen. Az EU-ban ma mindössze 307 ezer töltőpont működik, és ezek fele Németországban és Hollandiában – olvasható az Automobilwoche.de hírportálon.
Az európai autógyártók arra készülnek, hogy Ázsiában és Amerikában 2035 után is el tudják adni a belső égésű motorokat,
és erre szükségük is lesz, hogy ne veszítsék el a nyereségük nagy részét, mondta Frank Schwope. A NordLB iparági szakértője szerint végül is nem várható, hogy az elektromobilitás globálisan áttörést érne el 2030-ra. Kína például csak 2060-ra tervezi a belső égésű motorral szerelt járművek forgalmazásának leállítását.
Eközben az európai piacon több autógyártó már az uniós tilalom bevezetése előtt is csak akkumulátoros autókat szeretne kínálni. Schwope szerint ezek 2028-tól a Peugeot, a Citroen és az Opel lesznek, 2030-tól a FIAT, a Renault, a Ford és a Nissan, 2033-tól pedig a Volkswagen leányvállalata, az Audi. Az ingolstadti székhelyű cég 2025-ben szeretné piacra dobni az utolsó új, belső égésű motorral szerelt modelljét, és 2033 körül szeretné befejezni a gyártását. Ettől kezdve az Audi csak a nagy és fontos kínai piacra kíván belső égésű motorokat építeni.
Míg Markus Duesmann, az Audi főnöke a technológia egyértelműségét szorgalmazza, Oliver Zipse, a BMW vezérigazgatója a technológiai nyitottság mellett tört lándzsát. Bár 2030-ra már minden második BMW-nek akkumulátoros autónak kell lennie, szerinte
téves a belső égésű motorok uniós betiltása 2035-től. Véleménye szerint iparpolitikai hiba mindent egy lapra feltenni. Az sem világos, hogy 2035-ig létrejöhet-e a szükséges töltési infrastruktúra. Azt pedig végképp nem látni, hogy Európa hogyan akarja biztosítani a hozzáférést a nyersanyagokhoz. Itt új függőségek fenyegetnek, elsősorban Kínától.
A Mercedes-Benz 2030-ra készen áll arra, hogy mindenhol elektromos hajtást használjon, ahol a piaci feltételek megengedik. Jörg Burzer igazgatósági tag elmondta, hogy a gyártó várhatóan 2025 körül szinte teljes mértékben elektromos motorok gyártására áll át az üzemeiben. A Volkswagen – a regionális különbségekre hivatkozva – nem adott meg végső dátumot.
A latin-amerikai vásárlók valószínűleg továbbra is benzines, dízel vagy akár bioüzemanyaggal működő autókat fognak keresni.
Wolfsburg azonban arra számít, hogy a szigorodó törvények miatt az érdeklődés folyamatosan csökken. Legkésőbb 2035-től az elektromos járműveknek ki kell váltaniuk a belső égésű motorokat. Így 2030-ban a csoport modellpalettájának felét akkumulátoros autóknak kell kitenniük, és a VW-márka ezután az autók hetven százalékát elektromos járműként szeretné értékesíteni Európában.
Nem minden gyártó ilyen optimista az elektromos hajtásra való átállás eredményességét tekintve. A belső égésű motorok kivonásáról szóló uniós döntés után a Stellantis arra figyelmeztetett, hogy
az ipar pusztulásra van ítélve, hacsak az elektromos járművek nem lesznek lényegesen olcsóbbak. A Stellantis arra törekszik, hogy 2030-ra negyven százalékkal csökkentse az elektromos járművek gyártásának költségeit
– mondta Arnaud Deboeuf gyártási igazgató az Arkansasonline.com tudósítása szerint. A többek között a FIAT- és Peugeot-márkákat gyártó cégcsoport azt tervezi, hogy egyes alkatrészeket házon belül gyárt, és nyomást gyakorol a beszállítókra termékeik árának csökkentésére. Ha az elektromos járművek nem lesznek olcsóbbak, nem lesz, aki megvásárolja ezeket, és a piac összeomlik – mondta Deboeuf.
Borítókép: A VW sanghaji szalonja. Kínában még sokáig árulnak benzinmotoros autókat (Fotó: Imaginechina via AFP)
