Megindult a földgáz szállítása az Északi Áramlat 1 vezetéken

Az 55 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitású gázvezeték július 11. óta nem üzemelt karbantartás miatt.

Magyar Nemzet
2022. 07. 21. 14:55
null
Vecsés, 2017. január 10. Egy dolgozó a gáz nyomását ellenõrzi az FGSZ Földgázszállító Zrt. vecsési üzemében 2017. január 10-én. Magyarország energiaellátása biztonságos, a tárolókban megfelelõ mennyiségû gáz van, emellett a hazai termelés és az import biztosítja az ellátást, mondta Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelõs államtitkára sajtótájékoztatóján. A rendkívüli hideg idõjárás miatt a napi földgázfogyasztás duplája az éves átlagosnak, körülbelül 87 millió köbmétert fogyaszt az ország. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megindult a gázszállítás a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 1 gázvezetéken a tíznapos évi rendszeres karbantartási leállás után – jelentette be csütörtökön a gázvezeték üzemeltetője. Az 55 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitású gázvezeték július 11. óta nem üzemelt karbantartás miatt.

Az üzemeltető Nord Stream AG tájékoztatása szerint a szállított mennyiség felfuttatása eltart majd egy ideig. A szállítások várhatóan egy darabig jóval a vezeték teljes kapacitása alatt maradnak. 

A Nord Stream honlapján található adatok szerint az áramlás nulláról 29,284 GWh/h-ra nőtt közép-európai idő szerint csütörtökön reggel 6 és 7 óra között. Július 10-én, a karbantartási munkálatok megkezdése előtti utolsó üzemnapon az áramlások nagyjából ugyanezen a szinten voltak, éppen a 29 GWh/h felett.

A németországi hálózatot szabályozó hatóság vezetője, Klaus Müller a Twitteren azt közölte, hogy az orosz Gazprom csütörtökön a vezeték kapacitásának csak mintegy harminc százalékára jelezte a csütörtöki szállításokat.

Az Északi Áramlatot július 11. és 21. közt állították le, emiatt Európa több országában is energia-veszélyhelyzetet hirdettek. Az oroszok szerint a leállásra egy karbantartás miatt volt szükség, a németek viszont politikai indíttatásúnak tartják a lépést.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.