– Emberemlékezet óta nem látott, súlyos aszállyal kell szembenéznie a hazai mezőgazdaságnak. A termelők többsége, főként az Alföldön, teljes reményvesztettséggel tekint az őszi aratás elé. A napraforgó és a kukoricatáblák siralmas képet mutatnak. Fel lehet még venni a harcot a szárazsággal, s ha igen, hogyan?
– Az Európai Unió területének csaknem felét fenyegeti az aszály. A kárenyhítési rendszerben bejelentett területek nagysága a becslések szerint elérheti az egymillió hektárt, s ez a szám még csak a szántóföldeket takarja. Az idei kukorica- és napraforgótermés súlyos veszélyben van. A történelmi aszályhelyzet leküzdését és a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartását azonban prioritásként kezeli az agrártárca. A kialakult rendkívüli helyzetben minden lehetséges eszközzel támogatjuk a termelőket.
– A tárca a napokban rendkívüli bizottság létrehozásáról döntött. Miért volt szükség az aszályveszélyhelyzeti operatív törzs létrehívására?
– A ma érdekeiért nem veszíthetjük el a holnapot vagy a holnaputánt! Az aszályveszélyhelyzeti operatív törzset azért hoztuk létre, hogy rövid, közép- és hosszú távú megoldásokat találjunk, kezelni tudjuk a mezőgazdaságot sújtó katasztrofális aszályhelyzetet, valamint az energiaárak emelkedésének következményeit. Az operatív törzs haladéktalanul munkához látott. Az a szövetség, ami a gazdák és a magyar kormány között létrejött, nagyon szilárd és hatékony. A magyar gazdák mindig számíthattak és számíthatnak a nemzeti kormányra.
– Milyen segítségre számíthatnak a bajba jutott termelők?
– Az elmúlt években kiépítettük azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is segítséget képes nyújtani a gazdálkodóknak. Az aszálykárok okozta bevételkiesés enyhítésére szolgál a kárenyhítési alap, amely a termelők befizetéseiből és az állam hozzájárulásából áll.
A rendkívüli aszály miatt arra számítunk, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap 12,5 milliárd forintos keretét. A teljes kárigényt csak az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni. Ezt követően az Agrárminisztérium javaslatot fog tenni az alap forrásainak kiegészítésére.