Nagy István: Stratégiai fontosságú a víz megtartása

Szemléletváltást sürget a klímaváltozás a hazai vízgazdálkodásban, a korábbi gyakorlat helyett a víz megtartására kell helyezni a hangsúlyt. Az ezzel kapcsolatos döntések nem tűrnek halasztást – nyilatkozta a lapunknak adott interjúban Nagy István. Az agrárminiszter közölte: a rendkívüli aszály komoly kiesést okozott a hazai gazdálkodóknak, a legfontosabb ugyanakkor az, hogy a nehézségek ellenére minden termelő folytatni tudja a munkát. Ehhez a kormány minden lehetséges segítséget megad, a biztosítótársaságok pedig vállalták, hogy gyorsított eljárásban kezelik a gazdálkodók által bejelentett aszálykárokat.

20211214 budapest nagy istvan agrar miniszter havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Fotó: Havran Zoltán

– Az elmúlt években dinamikusan nőtt az egyes agrárbiztosítások népszerűsége hazánkban. Aszály esetén kellő fedezetet tudnak nyújtani ezek a termékek a károk rendezésére?

– Az elmúlt öt év alatt több mint háromszorosára, tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást. Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a 600 ezer hektárt. Az idén a megemelkedett igényeket látva jelentősen, mintegy 14,5 milliárd forintra emeltük a biztosítási díjhoz kapcsolódó támogatás keretét. Így a biztosítási díj 65 százalékát támogatásként kaphatják vissza az érintett termelők.

– A termelők jelentős részének komoly kiesést okoz a szárazság miatt megsemmisült termés. Számíthatnak a biztosítótársaságok gyors ügyintézésére?

– Össztársadalmi érdek, hogy minél hatékonyabban és gyorsabban megtörténjen a károk rendezése. Éppen ezért arra kértük a biztosítókat, hogy megfelelő kárbecslői kapacitásokkal készüljenek fel a bejelentések feldolgozására. Emellett arra kértük őket, hogy – a hazai haszonállat-állomány megfelelő takarmányozása érdekében – engedjék, hogy a termelők lesilózzák azt a kukoricát, amivel a gazdálkodó kármentést végezne. 

A biztosítótársaságoknál meghallgatásra találtak a kéréseink: a kárszakértők, valamint a kárrendezési szakemberek minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a bejelentett területeket minél előbb szemlézzék, a termelőknek járó biztosítási összeget pedig kifizessék. 

A biztosítók arról is tájékoztattak, hogy az árunövénynek termesztett kukorica lesilózásával a termelők kárenyhítési törekvéseit támogatják, és az ilyen ügyféligényeket egyedileg vizsgálják és kezelik.

– Mi a helyzet a kedvezményes hitelekkel és a támogatásokkal?

– Az aszály által sújtott termelők finanszírozási helyzetét kamattámogatott forgóeszközhitel, többek között az Agrár Széchenyi-kártya folyószámlahitel is segíti. Emellett az Európai Bizottsághoz fordultunk a közvetlen támogatások megemelt összegű előlegfizetésének engedélyezésére, illetve más adminisztratív szabályok könnyítése érdekében. Azt is kértük Brüsszeltől, hogy az agrár-környezetgazdálkodási program keretében az érintett gyepterületekhez kapcsolódó időbeli kaszáláshoz, a szárzúzási, illetve a silózási tevékenységekhez kapcsolódó korlátozások feloldhatók legyenek. A növénytermesztők mellett ugyanis az állattartók is jelentős károkat szenvednek el. A tömegtakarmány-előállításhoz szükséges hozamok messze a normális mennyiség alatt maradnak.

– Mihez kezdhetnek azok a gazdák, akik már korábban szerződést kötöttek a felvásárlókkal az idei termésre?

– Ezt a kérdéskört a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvény részletesen szabályozza. Eszerint, ha az adott területen a gazdálkodó felelősségén kívül álló okok miatt nem termett meg a várt mennyiség, s ezt a tényt már a betakarítás előtt jelzi, illetve ha az aszálykárról van hatósági igazolása, akkor részben vagy egészben mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségektől. Így hát szerencsére attól nem kell tartaniuk a termelőknek, hogy az aszály okozta katasztrófa mellett a partnereik felé vállalt kötelezettségek miatt is aggódniuk kellene. Szerencsére egyelőre nincs tudomásunk ezen a területen vitákról.

Fotó: Havran Zoltán

– Nem az idei az első év, amikor az aszály problémát okoz az országban. Arra azonban eddig nem volt példa, hogy országos szinten ekkora pusztítást végezzen a szárazság a szántóföldeken. Lehet ez ellen még védekezni, vagy a magyar gazdáknak meg kell tanulniuk a megváltozott klíma és talajviszonyok mellett termelni?

– Az egyetlen hatékony eszköz a kezünkben az öntözés, s ezzel együtt a megfelelő vízgazdálkodás. Az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett a kormány az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében. 2019-ben megalkottuk Magyarország első öntözéses gazdálkodásról szóló törvényét, ami az adminisztratív terhek csökkentésével, az öntözési szolgalom bevezetésével és az öntözési közösségek szabályozásával komoly lépést jelentett az öntözéses gazdálkodás elterjesztése érdekében.

– Évek óta kiemelt célja a kormányzatnak, hogy emelje az öntözött területek nagyságát, átütő sikert azonban eddig nem sikerült elérni. Mi ennek az oka?

– A termelők öntözési beruházásaihoz a Vidékfejlesztési program segítségével idáig közel 45 milliárd forintnyi támogatást ítéltünk meg. Emellett támogatjuk az öntözési közösségek létrehozását is. Ráadásul 2023 és 2027 között a KAP stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.
– Sok esetben arra panaszkodnak a gazdálkodók, hogy hiába öntöznének, ha az adott térségben nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra.

– Az elmúlt években ezen a területen is jelentős előrelépést sikerült elérnünk. Több tíz milliárd forintos nagyságrendben hajtottunk végre infrastrukturális beruházásokat, fejlesztettük a főműveket és harmadlagos műveket. A Belügyminisztérium koordinálásával nyolc tározót építettek az országban, összesen ötmillió köbméter maximális kapacitással. Az infrastrukturális hiányok megszüntetésére irányuló munkálatok során 2019 óta összesen 2177 kilométer csatornaszakaszt újítottunk meg, emellett 314 műtárgyat és 33 szivattyútelepet újítottunk fel, illetve építettünk át az országban. A mezőgazdasági öntözés fejlesztéséhez kapcsolódóan korszerűsítettük a Derecskei-főcsatornát, illetve megvalósult a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának I. üteme és a hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztése.

– Mindezek ellenére úgy tűnik, van még tennivaló ezen a területen.

– Valóban nem dőlhetünk még hátra. Országszerte átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani. Alacsony a talajvízszint, kiszáradtak a területek. Ma, a megváltozott éghajlati körülmények között új szemléletre van szükség, a vízkészlet-gazdálkodásra kell helyeznünk a hangsúlyt. Az ezzel kapcsolatos döntések pedig nem tűrnek halasztást.

– Pontosan milyen intézkedésre gondol?

– A legfontosabb, hogy amikor van víz, akkor azt tároljuk be. Az ideiglenes záportározókat állandóvá kell alakítani, és bő víz idején minden tározó kapacitását a maximumig fel kell tölteni. Fel kell emelni a talajvízszintet. Ennek egyébként számos előnye van: a talajvíz ugyanis hűt, párolog és a port is megköti. Újra kell telepíteni a mezővédő erdősávokat, hogy olyan életteret tudjunk kialakítani a táj adottságainak megfelelően, ami lehetővé teszi a csapadékképződést. 

Szerencsére ebben az európai uniós szabályok is támogatnak bennünket. De a termelők oldaláról is személetváltásra van szükség. Másképp kell művelnünk a területeinket, hogy megőrizhessük a talajban lévő nedvességet. El kell gondolkodni azon, hogy ilyen időjárási körülmények között az egyes tájegységeken melyek azok a növények, amelyeket meg tudunk termelni. A növényeknek genetikailag kell ellenállóbbnak lenniük a szárazsággal szemben. Ez sok kicsi puzzle darab, amiből összeáll az egész kép.

– Az öntözés kapcsán azonban nem csupán a víz rendelkezésre állása a kérdés, hanem az öntözést célzó beruházások költségigénye is gátolhatja a gazdákat abban, hogy a termésbiztonság érdekében megfelelő mennyiségű vízhez juttassák a növényeket.

– Ennek a problémának a megoldására dolgozott ki a kormány olyan ösztönzőket, amelyek a termelők közösségbe szerveződését segítik elő. Mivel az öntözéses gazdálkodás egy nagy beruházásigényű és jelentős üzemeltetési költséggel járó tevékenység, ezért a gazdálkodók jobban járnak, ha többen összefogva, egy csoportosulásként indítják el ezeket a beruházásokat. Az öntözési közösségek legnagyobb előnye, hogy így fajlagosan olcsóbban és hatékonyabban tudnak öntözni a gazdák. A folyamat már elindult, jelenleg 118 elismert öntözési közösség működik az országban, az általuk lefedett öntözött terület nagysága pedig meghaladja az 56 ezer hektárt. A már elismert öntözési közösségeken kívül 19 közösség már benyújtott kérelmeit vizsgáljuk, ezenkívül további 49 közösség megalakulási szándékáról van tudomásunk.

– A nyári aratás a napokban gyakorlatilag a végére ért. Az eredmények nem túl biztatók. A legfontosabb kérdés az, hogy lesz-e elegendő gabona az országban?

– A szántóföldi növények hozamai jócskán elmaradnak a sokévi átlagtól. Őszi búzából négymillió tonnánál is kevesebb, egészen pontosan 3,9 millió tonna kerülhetett a magtárakba, míg árpából 1,4 millió tonnát, repcéből pedig 450 ezer tonnát takarítottak be a termelők.

Ennek ellenére kijelenthető, hogy a hazai ellátás biztosított, hiánytól nem kell tartani, jövőre is jut kenyér a magyarok asztalára. Az export már más kérdés, külföldre a korábbiaknál jóval kisebb mennyiséget tudunk majd szállítani.

Borítókép: Nagy István agrárminiszter szerint azonnali intézkedésekre van szükség a vízkészlet megtartása érdekében (Fotó: Havran Zoltán)