Nagy Márton: Van, amitől az inflációnál is jobban kell félni

A legfontosabb kihívás a magyar kormány számára, hogy milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hoz – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter a Ma már jobban kell tartani a recessziótól, mint az inflációtól című előadásban. Nagy Márton a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén kijelentette: a legfontosabb feladat ebben a tekintetben a családok és a teljes foglalkoztatottság megvédése – olvasható az Infostart.hu cikkében.

Budapest, 2022. május 26. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

Nagy Márton szerint ugyanis a recesszió azért elkerülhetetlen a fejlett országokban, mert az infláció stabilizálásának eszközeként tekintenek a gazdaság visszafogására.

Jobban kell ma félni a recessziótól, mint az inflációtól

– hangsúlyozta.

A tárcavezető kijelentette, a nyugati módszer hibás megközelítés. Hazánknak megvannak az eszközei, hogy a válságot kreatív és hatásos eszközökkel kezelje: a beruházási ráta fenntartható, Magyarország kész a megállapodásra az EU-val az uniós pénzekről és a munkahelyek, ezen keresztül pedig a családok megvédése sikeres eszköze a recesszió eredményes kivédésének – tette hozzá a miniszter.

Mint azt megismételte, az infláció letörése nehéz feladat, ezért a recesszió elkerülhetetlen 2023-ban, illetve 2024 első fél évéig. 

Mesterséges recesszióval tudatosan toljuk be az országot a recesszióba: ha például felvisszük a munkanélküliséget, az lecsökkenti a keresletet, és leviszi az inflációt, de ez politikailag egy rémálom

– magyarázta.

Azt is megjegyezte, hogy a recesszió megemeli a pénzügyi, a gazdasági és a politikai válság kockázatát, ilyenkor pedig felértékelődik a stabil kormányzat és a nagy társadalmi felhatalmazás – tette hozzá az Infostart.hu.

Nagy Márton kiemelte: a magyar kormány egyik célja a családok és a munkahelyek megvédése, ami azért is különösen fontos, mert 2023-ban pénzügyi, gazdasági és politikai válság kockázata jelenik meg majd Európában is.

A mediterrán országok válsága pedig el fog érni Magyarországra

– húzta alá.

Kitért arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint jövőre két-három százalék lehet a magyar növekedés, ami a növekedési előnyünk fenntartása mellett elvileg azt feltételezi, hogy nulla körüli növekedés lehet az euróövezetben.

Szerinte egyébként csak idő kérdése, hogy a munkaerőpiacon is romló hangulat alakuljon ki, mert amikor a gazdasági hangulat elromlik, akkor ugyanez igaz a munkaerőpiaci hangulatra.

A romló fizetési mérleg most természetes

A tárcavezető úgy véli, hogy Magyarországon a válságban természetes a romló fizetési mérleg az energiaimport és a magas energiaárak miatt. 

Érdemi beruházások zajlanak nálunk, 27 százalékos a beruházási ráta, ami az unióban az egyik legmagasabb. A befektetések azonban az energiaintenzív ágazatokba érkeznek.

Jövőre csökken a folyó fizetési mérleg öt százalék alá, ezért is fontos az uniós források lehívása – hívta fel a figyelmet. 

Összesen 37,5 milliárd euró uniós pénzről van szó, ebből 22 milliárd a kohéziós politika a 2021–27-es költségvetésből, vagyis a többéves pénzügyi keretből (MFF). 

Ezt meg fogjuk kapni, az uniós pénzeket be kell húzni

– fogalmazott a miniszter.

Az úgynevezett helyreállítási alap (RRF) nekünk járó forrásaiból 9,6 milliárd euró a hitel, és 5,9 milliárd euró a vissza nem térítendő támogatás. 

Ez utóbbi tétel valójában a tárgyalás lényege, ezt is be kell húzni, erről megy a vita. A feltételeket teljesíteni fogjuk, ősszel meglesznek a megállapodások, rajtunk nem fog múlni

– ígérte.

Végül, de nem utolsósorban rámutatott, a legolcsóbb módja a válságkezelésnek továbbra is az lenne, ha minél hamarabb véget érne a háború.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)