A monetáris ciklus határozott folytatásáról és a likviditás szűkítéséről határozott a monetáris tanács – közölte Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülését követő háttérbeszélgetésen. A Vg.hu tudósítása szerint a jegybank alelnöke rámutatott, az infláció tovább emelkedett, a következő hónapokban pedig ez folytatódik. Továbbra is a másodkörös hatások kivédését tartja követendőnek a jegybank, ennek keretében emelkedett 11,75 százalékra az alapkamat. A monetáris tanács addig folytatja az alapkamat emelését, amíg nem látszik az infláció tetőpontja – fogalmazott az alelnök.
A makrogazdaságról elmondta, hogy az orosz–ukrán háború és annak nyomán kialakult árrobbanás általános növelik a világgazdaságban a recesszió kockázatát, ez különösen erőteljes lehet Európában, amit az aszályhelyzet is ront, ugyanakkor 2023-tól a külső inflációs közegben egy váltás jöhet.
A magyar gazdaságban a második negyedévben élénk, erőteljes növekedés volt, ami azt mutatja, hogy komoly erő van a magyar gazdaságban – mondta, hozzátéve, hogy az is látszik, hogy június óta a gazdasági konjunktúra egyértelmű lassulása következik. Viszont a havi átárazások továbbra is erőteljesek.
Az őszi hónapokban az infláció emelkedő pályán marad
– mondta az alelnök, hozzátéve, hogy a monetáris politika hatókörén kívül esik számos tényező, mint az aszály vagy a gázárak emelkedése.
Az augusztusi infláció 15-16 százalék körüli tartományban alakulhat – tette hozzá a Virág Barnabás.
A kötelező tartalékráta emeléséről elmondta, hogy a pénzügyi stabilitást is támogatja, azt gondolják, hogy a megváltozott környezetben szükség van rá. Továbbá növeli a kötelezi tartalék jelentőségét a likviditáskezelésében, a napi minimális tartalékszint meghatározása mellett.
A jegybanki diszkontkötvényről elmondta, hogy korábban is használta a negyedévek végén a jegybank, emellett egy hosszú betéti eszköz bevezetésére is sor kerül. Hangsúlyozta, hogy az alapkamathoz kötöttek az új eszközök, az alapkamat irányadó státusza nem változik.
Újságírói kérdésre elmondta Virág Barnabás, hogy az alapkamat-emelés mindig az inflációs adatokra reagál, mindig azt mérlegelik, hogy az infláció hogyan alakul. Emlékeztetett a 70-es évek tanulságaira, szerinte a tartós inflációs kockázatokkal szemben nem szabad hezitálni vagy óvatoskodni. Szerinte az MNB ezen tanulságok mentén alkalmazkodott az inflációs környezethez, ezért elsőként lépett Európában.
A monetáris politika a döntéseit nem egy pillanatfelvétel alapján hozza meg – mondta a VG azon kérdésére, hogy befolyásolja-e az MNB döntéseit a forint árfolyama. Hangsúlyozta, hogy a másodkörös hatások elkerülése a jegybank legfontosabb feladata, ennek jegyében hozza meg döntéseit.
Arra a kérdésre, hogy mekkora növekedési ára lesz az alapkamat emelésének, Virág Barnabás azt mondta, a magyar gazdaság komoly növekedési potenciált mutatott az év első felében, szerinte a megváltozott kamatkörnyezet hatásait megfelelően tudta kezelni. Hangsúlyozta, hogy a magas inflációnál egy súlyosabb kimenetel van, amikor tartóssá válik. Szerinte a fenntartható gazdasági növekedés feltétele az infláció megfékezése. Ez áll a monetáris politika fókuszában – tette hozzá.
Az MNB alelnöke szerint egy-egy ország megítélését számtalan tényező meghatározza, ilyen például az EU-val való megállapodás vagy az energiakitettség.
Az infláció a következő hónapokban emelkedő pályán halad, de annyi változatlan tényező, hogy nehéz megítélni, hogy hol tetőzhet az infláció. „Számháborúba nem szeretnék belemenni” – mondta az alelnök, hozzátéve, hogy szeptemberben jelenik meg az MNB inflációs jelentése, ebből több minden kiderülhet.
A stagflációs félelmekkel kapcsolatban elmondta, hogy egyelőre csak az infláció látszik, nem vehetők észre nagyon mély recessziós változások, példaként kiemelve a foglalkoztatást.
Azt, hogy hol áll meg az alapkamat emelésével az MNB, két tényező határozza meg, az egyik a középtávú inflációs kockázat alakulása, a másik az EU-val való megállapodás – jelentette ki Virág Barnabás.
Borítókép: Fotó: Magyar Nemzet
