Hiába a nullaszázalékos áfa, így sem fogy több gyümölcs Lengyelországban. A lengyel kormány idén februárban vezette be a friss zöldségek és gyümölcsök áfamentességét, a lépés ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A Lengyel Statisztikai Hivatal (GUS) adatai szerint a zöldségek és gyümölcsök forgalmi adójának eltörlése nem járult hozzá a fogyasztás bővítéséhez.
Az intézkedés ugyanakkor egyelőre csupán tesztidőszakban van, a döntéshozói oldalról egyelőre nem látni olyan javaslatot, hogy az áfamentességet állandóvá tegyék. Lengyelország mellett Hollandia, Németország és Belgium is a zöldség-gyümölcs áfamentességének gondolatával kacérkodik. Ez az ötlet a távozó Draghi-kormány részéről Olaszországban is felmerült, de végül elvetették. A lengyel statisztikai hivatal fogyasztási adatainak alakulása azonban nem támasztja alá, hogy a nullaszázalékos áfa vagy a zöldségek és a gyümölcsök árszínvonala egyértelmű üdvözítő út lenne az egy főre jutó fogyasztás növeléséhez.
A FruitVeb honlapján közzétett cikk tanúsága szerint Lengyelországban a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2019-ig, a koronavírus-járvány kitöréséig folyamatosan csökkent, ám a pandémia megszakította ezt a trendet.
Olyannyira, hogy a járvány első hullámai alatt a fogyasztás új rekordot ért el, annak ellenére, hogy az árak ebben az időszakban meglehetősen magasak voltak. A Lengyelországban tapasztalt rekordfogyasztás fő oka tehát nem a zöldségek és gyümölcsök alacsony ára volt, hanem az egyes termékek, termékkörök iránt megerősödött kereslet. A járvány alatt az emberek szerették volna szervezetüket, immunrendszerüket ellenállóbbá tenni a fertőzéssel szemben. A statisztikai hivatal szerint ráadásul azokban az években, amikor a termékek olcsóbbak voltak, nem tapasztaltak fogyasztásbővülést.
A GUS adatai ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy több zöldséget és gyümölcsöt a magasabb jövedelműek fogyasztanak. Ebből pedig az elemzők szerint az következik, hogy nem az alacsony ár, hanem a magasabb jövedelmi helyzet befolyásolja a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását.
Az orosz–ukrán háború kitörését követően kezdődő inflációnövekedés megakadályozására tett kormányzati intézkedéseket rendre ellenző hazai ellenzék is többször előállt azzal, hogy az árstop bevezetése helyett áfacsökkentésre lenne szükség.
A javaslat azonban nem talált megértő fülekre, többek között azért sem, mivel az árstoppal érintett termékek többségénél már korábban alacsonyabb, 27 helyett ötszázalékos áfakulcsot vezetett be a kormány, ráadásul a forgalmi adó csökkentésének előnyeit jó eséllyel a vásárlók helyett csupán a kereskedők élvezték volna.
A németek is az olcsóbb árut keresik. Egyre árérzékenyebbek a német fogyasztók, a magasabb minőség helyett a többség már az árak alapján dönt arról, hogy mi kerüljön a bevásárlókosárba. A Német Kiskereskedelmi Szövetség elemzése szerint az energiaárak emelkedése és a fogyasztói attitűd jelentős megváltozása már jól láthatóan komoly visszaesést okozott a belföldi kiskereskedelmi forgalomban. Ezért a HDE arra szólítja fel a szövetségi kormányt, hogy hozzon célzott és hatékony intézkedéseket. Stefan Genth, a HDE igazgatója közölte: a fogyasztók gyakorlatilag az összes szektorban bizonytalanná váltak. A zöldségek és gyümölcsök esetében az olcsóbb vagy akciós termékek iránt nőtt meg a kereslet, másrészt pedig még a közepes vagy magas keresetű háztartások is igyekeznek visszafogni költéseiket, és későbbre halasztani nagyobb kiadásaikat.
Borítókép: illusztráció (Fotó: AFP)
