A hazai piaci verseny éber őrei

Korrupció, kartellezés, piaci erőfölénnyel való visszaélés elleni harc, fogyasztóvédelem, széles körű piaci ellenőrzés – hogy csak néhány feladatát említsük a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH). A közelmúltban éppen a balliberális média célkeresztjében voltak, mondván, aggasztóak a magyar versenyjogi problémák, miközben több nemzetközi összehasonlítás szerint az átlagon felüli eredményeket produkál a hivatal. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke úgy véli, az egyik legfontosabb törekvésük, hogy a gazdasági krízishelyzetekben a versenyjognak támogató szerep jusson.

20220922 budapest GVH elnoke rigo csaba balazs havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Említene egy-két kiugró példát a tervezett korrupcióellenes intézkedések minden alapot nélkülöző kritikáiból?
– A „megmondó” szakemberek már szeptember közepén elkezdték kritizálni a novemberben felállítani tervezett Integritási Hatóságot, holott az erről szóló végleges törvénytervezetet még nem is láthatták, mivel az Országgyűlés szeptember 26-án kezdte meg az őszi ülésszakát. Előre hangot adnak annak, hogy mi nem lesz elegendő Brüsszelnek, miközben még nincs is döntés. Ezenkívül nem veszik a fáradságot, hogy megismerjék a magyar kormány és a független hatóságok korrupcióellenes munkájának eredményeit. A tevékenységük rendkívül káros, mert rontják hazánk hírnevét és pozícióját az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken.

„ A magyarországi verseny mutatói kivétel nélkül, minden tekintetben javultak az elmúlt évtizedben, mégpedig a legtöbb esetben az uniós átlag felett“           Fotó: Havran Zoltán

– Kritika éri a piaci verseny tisztaságát vigyázó eszközöket és a Gazdasági Versenyhivatal hiányzó ellenőrzési jogkörét is?
– A Gazdasági Versenyhivatalnak az uniós jogszabályok és a magyar versenytörvény számos eszközt biztosít ahhoz, hogy vigyázzunk a hazai piaci versenyre. Tehát az állításokkal ellentétben erős jogosítványaink vannak. Sokszor kettős jogalapon bíráljuk el az ügyeket. Egyáltalán nem állunk rosszul.

– Mihez képest?
– Az Európai Unió rendszeresen felméri a tagállamaiban, miként hat a verseny tisztasága a fogyasztói jólétre, amelynek maximalizálása végső soron a versenyszabályozás célja. A Citizens’ Perceptions About Competition Policy (az Eurobarometer gyorsfelmérése, amely azt vizsgálta, hogyan vélekednek az állampolgárok a versenypolitikáról) felmérése szerint a magyarországi verseny mutatói kivétel nélkül, minden tekintetben javultak az elmúlt évtizedben, mégpedig a legtöbb esetben az uniós átlag felett. Például 13 százalékkal több magyar fogyasztó értékelte úgy, hogy a verseny jobb fogyasztói árakat eredményezett, miközben az EU-átlag csak kétszázalékos javulást mutatott, a tagállamok mintegy felében pedig visszaesést mértek. A magyarok 17 százalékkal nagyobb része tapasztalta, hogy a verseny szélesebb választékot eredményezett, mialatt az EU-átlag csak ötszázalékos javulást mutatott, számos országban pedig ebben a kérdésben is csökkent a fogyasztói elégedettség. Továbbá ugyancsak az uniós átlag felett, Magyarországon öt százalékkal biztosabban érzékelik a fogyasztók, hogy a verseny innovációt és gazdasági fejlődést eredményez, ami pozitívan érinti őket. 

Ami pedig külön figyelemre méltó, hogy a magyar fogyasztók az EU-átlag alatt érzékelnek versenyproblémákat az energetika, a távközlés és a közlekedés szektoraiban.

– Ezek tényleg beszédes adatok, de vajon bíznak a magyar fogyasztók a hatóságokban?
– Erre ismét egy felmérés adataiból idéznék. A Consumer Conditions Survey 2021-es felmérése szerint a magyar fogyasztók uniós összehasonlításban is kiemelten bíznak a hatóságokban. Az úgynevezett fogyasztói feltételek tavalyi szondázása alapján a hazai lakosság több mint 79 százaléka bízik a hatóságok jogérvényesítő erejében, amely 9 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Az Európai Unió pedig úgynevezett fogyasztói piaci eredménytáblákkal kíséri folyamatosan figyelemmel a tagállami piacok működését. A legutóbbi felmérések eredményei alapján Magyarország teljesítménymutatója a tagországok közül figyelemre méltó: 15 vizsgált árupiac között 14-ben az első helyen állunk, és a 25 szolgáltatási piac közül is 22-ben dobogósok vagyunk, ebből 19-ben az első helyen. Ezzel hazánk összesített pontszáma a legmagasabb az EU összes országa közül. A teljesítménymutató öt szempontjából háromban hozta Magyarország a legmagasabb átlagos pontszámokat az egyes piacok vonatkozásában: az EU országai közül hazánkban a legmagasabb a fogyasztói bizalom a kiskereskedők és a szolgáltatók iránt, legerősebb a termékek vagy szolgáltatások fogyasztói elvárásoknak való megfelelése, és a legjobban értékelt a választék az áruk és szolgáltatások terén.

– Nem tart attól, hogy ezek alapján a GVH-t egyfajta fogyasztóvédelmi hivatalnak tekintik?
– Nem, mert nem igaz, hogy csak fogyasztóvédelmi ügyekkel foglalkozunk. Egy közelmúltban végzett nemzetközi kitekintésünk szerint a lezárt versenykorlátozó döntések száma alapján – GDP/fő adatokkal korrigáltan a 2018–2021-es időszakot tekintve – a vizsgált EU-s tagállamok között a második helyet foglaljuk el, messze meghaladva az uniós átlagot. E tekintetben csak a lengyelek előznek meg minket egy picivel, mögöttünk pedig jóval lemaradva olyan országok vannak, mint Csehország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország vagy Németország.

„Nekünk kiemelten számít a magyar emberek véleménye, a magyar piac és a tisztességes piaci verseny védelme.“ Fotó: Havran Zoltán

– Minek köszönhető ez a figyelemre méltó helyezés?
– Annak, hogy a GVH a tiltott együttműködések ellen szigorúan fellépő hatóság. Nekünk kiemelten számít a magyar emberek véleménye, a magyar piac és a tisztességes piaci verseny védelme. A Versenytanács a 2010 utáni évtizedben a megelőző időszakhoz képest kétharmaddal több bírságot szabott ki, mintegy 44,6 milliárd forintot, versenykorlátozó magatartások miatt. A tavalyi esztendő pedig a kartellek elleni küzdelem éve volt. A GVH történetében rekordnak számító 2021-ben kiszabott 18,2 milliárd forintnyi bírság teljes összegének megközelítőleg 90 százaléka (16,3 milliárd forint) tiltott versenykorlátozó magatartások és kartellek miatt született. A feltárt kartellek kétharmada közbeszerzési ügyeket érintett. Ezzel a versenyt védő teljesítményével hazánk 2021-ben az első helyen végzett a visegrádi együttműködés tagállamai között.

– Vajon 2022-ben hogyan alakulnak a számok?
– Idén eddig öt versenykorlátozó megállapodást zártunk le, amelyek miatt eddig mintegy hárommilliárd forint bírságot szabtunk ki. Jelenleg is több mint húsz versenykorlátozó magatartás feltárásán dolgozunk. 

Két éve, amikor átvettem a szolgálatot a GVH élén, a közbeszerzések világából érkezőként, azt ígértem, hogy aktívak leszünk ezen a területen. A kiszabott versenyfelügyeleti bírságok kétharmadát, az érdemi kérdések, azaz a jogsértés megállapítása tekintetében pedig a vitatott ügyek mintegy 93 százalékát hagyták jóvá a felülvizsgálatot végző bíróságok. 

Ettől függetlenül az a stratégiánk, hogy ha valamit le lehet zárni bíróság előtti vita nélkül, akkor ne terheljük vele feleslegesen az igazságszolgáltatási rendszert.

– A múlt évet még a pandémia határozta meg, az ideit pedig már az energiaválság és a háború, miközben még a koronavírust sem gyűrtük le igazán. Hogyan alakul 2022 második felében a tevékenységük? Mire fókuszálnak manapság?
– Az egyik legfontosabb törekvésünk, hogy a gazdasági krízishelyzetekben a versenyjognak támogató szerep jusson. Azaz a jelenlegi nehéz helyzetben a GVH-t mint segítő hivatalt még jobban a magyar emberek szolgálatába állítsuk. Előfordulhatnak például olyan helyzetek, amikor szűkös kínálatú termékek (legyen az akár élelmiszer, akár egészségügyi készítmény) tisztességes forgalmazását biztosítani kell. Ilyenkor lehetséges, hogy a versenytárs vállalkozások a szükséges és arányos mértékben, átmeneti jelleggel létrehoznak olyan együttműködést, amelynek célja az ellátási hiány elkerülése. A versenyjog támogató szerepe nem idegen az európai joggyakorlatban sem. Nemrég például a német versenyhatóság – amellyel kiváló szakmai kapcsolatot ápolunk – engedélyezte a cukorgyártóik együttműködését. Ezek a gyárak ugyanis földgázzal működnek, és ha a földgázszolgáltatás megszűnik Németországban, akkor megállna a cukorgyártás is. A gyárleállás tehát olyan mértékű áremelkedést eredményezne a cukoralapú termékeknél, amely az ellátási lánc összeomlásához vezetne. Ez a példa is jól mutatja, hogy egy tagállami versenyhatóság aktívan és jogszerűen segítheti a krízishez köthető együttműködéseket a piaci szereplők között, szigorú feltételekhez kötve. Természetesen azok az együttműködések nem sorolhatók e körbe, amikor kartelleznek vagy visszaélnek az erőfölényükkel.

– Sajnos nem jelenthetjük ki, hogy könnyű évek várnak ránk. Globális recesszió fenyeget, ami senkinek sem könnyíti meg a helyzetét. A GVH munkájában milyen tapasztalatokra és milyen tervekre építenek?
– A GVH-nak is figyelemmel kell lennie a világban zajló folyamatokra és a fenyegetettségekre, eszerint kell dolgoznunk. Emellett külön odafigyelünk a felderítések és rajtaütések hatékonyságának növelésére és a nemzetközi ügyeinkre. 

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt időszakban fokozta szakmai szerepvállalását mind a hazai, mind a nemzetközi együttműködés rendszerében. A jövőben is határozottan élni kívánunk a piaci struktúrákat vizsgáló eszközökkel. 

Az Európában is egyedülálló új jogintézményt, a gyorsított ágazati vizsgálatot szeretnénk továbbra is bevetni, amellyel akár 30 nap alatt is elemezni tudunk egy piaci ágazatot. A szakmai terveink mellett továbbra is kiemelten ügyelünk a takarékos gazdálkodásra, ami ilyen nehéz időkben kötelező feladat egy állami szerv számára.

– Tudjuk, hogy mérhető, sőt forintosítható a versenyhatóság tevékenységének haszna a fogyasztók szempontjából. Hogyan működik ez és milyen eredményről tud beszámolni?
– Már eddig is rendszeresen végeztünk olyan hatáselemzéseket, amellyel megállapítottuk, hogy mekkora a GVH tevékenységének úgynevezett jóléti haszna a fogyasztókra. E számítások alapján a 2016-2021 közötti hat éves időszakban, a fúziós és antitröszt tevékenységünk alapján többszörösen megtérültek a GVH működtetésére fordított költségvetési forintok. A jövőben szeretnénk kiterjeszteni ezt a jóléti haszon becslést a fogyasztóvédelmi ügyekre is, ami a nemzetközi színtéren is újdonságnak számít. Mindezek mellett a fenntarthatóság és versenyjog, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatát is kutatjuk. A digitális fogyasztóvédelem pedig állandó fókuszpontunk. Ezekben az eljárásokban több kötelezettségvállalás is született, a PayPal, az Airbnb, a Google, a Tesco webáruházas országos házhoz szállítás esetében. Az Apple-re pedig bírságot szabtunk ki.

Borítókép:Rigó Csaba Balázs a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (Fotó:Havran Zoltán)