A hazai piaci verseny éber őrei

Korrupció, kartellezés, piaci erőfölénnyel való visszaélés elleni harc, fogyasztóvédelem, széles körű piaci ellenőrzés – hogy csak néhány feladatát említsük a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH). A közelmúltban éppen a balliberális média célkeresztjében voltak, mondván, aggasztóak a magyar versenyjogi problémák, miközben több nemzetközi összehasonlítás szerint az átlagon felüli eredményeket produkál a hivatal. Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke úgy véli, az egyik legfontosabb törekvésük, hogy a gazdasági krízishelyzetekben a versenyjognak támogató szerep jusson.

20220922 budapest GVH elnoke rigo csaba balazs havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Látványosan kritizálta az elmúlt hetekben a jogállamisági vita kapcsán a balliberális média a magyar kormány tervezett korrupcióellenes intézkedéseit. Állításuk szerint a versenyjogi problémák már aggasztóak a magyar piacgazdaságban, szerintük a GVH-nak még ellenőrzési jogköre sincs, és csak uniós fórumokon van ezekkel szemben érdemi fellebbezési lehetőség. Mit szól a kritikákhoz?
– Felelőtlennek tartom az ilyen, minden szakmai alapot nélkülöző állításokat. Magam is érzékeltem, hogy egyre aktívabbak a külföldről támogatott civil szervezetek szószólói, akik elfogult állításaikkal támadják nemcsak a kormányt, hanem a magyar közigazgatási rendszer független hatóságait és a magyar bíróságokat is. A GVH-val kapcsolatban rendszerint elfelejtik megemlíteni, hogy a nemzeti versenyhatóság közvetlenül uniós versenyjogot is alkalmaz, a magyar versenyjog kartelltilalmi és az erőfölénnyel való visszaélésekre vonatkozó rendelkezései pedig szó szerint megegyeznek az uniós versenyszabályokkal. 

A nagyfokú harmonizáltság és a többszintű hazai jogorvoslati rendszer uniós viszonylatban maximálisan teljesíti a hatékony versenyjogi jogérvényesítés garanciáit.

Lényeges, hogy amikor a Versenytanács EU jogi alapon hoz döntést, akkor előtte annak tervezetét meg kell küldenie az Európai Bizottságnak, aki vétójogot gyakorol felette. Ez nagyon erős uniós jogosítvány, amely közvetlen beleszólást biztosít az EU-nak a GVH döntéseibe.

– Említene egy-két kiugró példát a tervezett korrupcióellenes intézkedések minden alapot nélkülöző kritikáiból?
– A „megmondó” szakemberek már szeptember közepén elkezdték kritizálni a novemberben felállítani tervezett Integritási Hatóságot, holott az erről szóló végleges törvénytervezetet még nem is láthatták, mivel az Országgyűlés szeptember 26-án kezdte meg az őszi ülésszakát. Előre hangot adnak annak, hogy mi nem lesz elegendő Brüsszelnek, miközben még nincs is döntés. Ezenkívül nem veszik a fáradságot, hogy megismerjék a magyar kormány és a független hatóságok korrupcióellenes munkájának eredményeit. A tevékenységük rendkívül káros, mert rontják hazánk hírnevét és pozícióját az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken.

„ A magyarországi verseny mutatói kivétel nélkül, minden tekintetben javultak az elmúlt évtizedben, mégpedig a legtöbb esetben az uniós átlag felett“           Fotó: Havran Zoltán

– Kritika éri a piaci verseny tisztaságát vigyázó eszközöket és a Gazdasági Versenyhivatal hiányzó ellenőrzési jogkörét is?
– A Gazdasági Versenyhivatalnak az uniós jogszabályok és a magyar versenytörvény számos eszközt biztosít ahhoz, hogy vigyázzunk a hazai piaci versenyre. Tehát az állításokkal ellentétben erős jogosítványaink vannak. Sokszor kettős jogalapon bíráljuk el az ügyeket. Egyáltalán nem állunk rosszul.

– Mihez képest?
– Az Európai Unió rendszeresen felméri a tagállamaiban, miként hat a verseny tisztasága a fogyasztói jólétre, amelynek maximalizálása végső soron a versenyszabályozás célja. A Citizens’ Perceptions About Competition Policy (az Eurobarometer gyorsfelmérése, amely azt vizsgálta, hogyan vélekednek az állampolgárok a versenypolitikáról) felmérése szerint a magyarországi verseny mutatói kivétel nélkül, minden tekintetben javultak az elmúlt évtizedben, mégpedig a legtöbb esetben az uniós átlag felett. Például 13 százalékkal több magyar fogyasztó értékelte úgy, hogy a verseny jobb fogyasztói árakat eredményezett, miközben az EU-átlag csak kétszázalékos javulást mutatott, a tagállamok mintegy felében pedig visszaesést mértek. A magyarok 17 százalékkal nagyobb része tapasztalta, hogy a verseny szélesebb választékot eredményezett, mialatt az EU-átlag csak ötszázalékos javulást mutatott, számos országban pedig ebben a kérdésben is csökkent a fogyasztói elégedettség. Továbbá ugyancsak az uniós átlag felett, Magyarországon öt százalékkal biztosabban érzékelik a fogyasztók, hogy a verseny innovációt és gazdasági fejlődést eredményez, ami pozitívan érinti őket. 

Ami pedig külön figyelemre méltó, hogy a magyar fogyasztók az EU-átlag alatt érzékelnek versenyproblémákat az energetika, a távközlés és a közlekedés szektoraiban.

– Ezek tényleg beszédes adatok, de vajon bíznak a magyar fogyasztók a hatóságokban?
– Erre ismét egy felmérés adataiból idéznék. A Consumer Conditions Survey 2021-es felmérése szerint a magyar fogyasztók uniós összehasonlításban is kiemelten bíznak a hatóságokban. Az úgynevezett fogyasztói feltételek tavalyi szondázása alapján a hazai lakosság több mint 79 százaléka bízik a hatóságok jogérvényesítő erejében, amely 9 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Az Európai Unió pedig úgynevezett fogyasztói piaci eredménytáblákkal kíséri folyamatosan figyelemmel a tagállami piacok működését. A legutóbbi felmérések eredményei alapján Magyarország teljesítménymutatója a tagországok közül figyelemre méltó: 15 vizsgált árupiac között 14-ben az első helyen állunk, és a 25 szolgáltatási piac közül is 22-ben dobogósok vagyunk, ebből 19-ben az első helyen. Ezzel hazánk összesített pontszáma a legmagasabb az EU összes országa közül. A teljesítménymutató öt szempontjából háromban hozta Magyarország a legmagasabb átlagos pontszámokat az egyes piacok vonatkozásában: az EU országai közül hazánkban a legmagasabb a fogyasztói bizalom a kiskereskedők és a szolgáltatók iránt, legerősebb a termékek vagy szolgáltatások fogyasztói elvárásoknak való megfelelése, és a legjobban értékelt a választék az áruk és szolgáltatások terén.

– Nem tart attól, hogy ezek alapján a GVH-t egyfajta fogyasztóvédelmi hivatalnak tekintik?
– Nem, mert nem igaz, hogy csak fogyasztóvédelmi ügyekkel foglalkozunk. Egy közelmúltban végzett nemzetközi kitekintésünk szerint a lezárt versenykorlátozó döntések száma alapján – GDP/fő adatokkal korrigáltan a 2018–2021-es időszakot tekintve – a vizsgált EU-s tagállamok között a második helyet foglaljuk el, messze meghaladva az uniós átlagot. E tekintetben csak a lengyelek előznek meg minket egy picivel, mögöttünk pedig jóval lemaradva olyan országok vannak, mint Csehország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország vagy Németország.

„Nekünk kiemelten számít a magyar emberek véleménye, a magyar piac és a tisztességes piaci verseny védelme.“ Fotó: Havran Zoltán

– Minek köszönhető ez a figyelemre méltó helyezés?
– Annak, hogy a GVH a tiltott együttműködések ellen szigorúan fellépő hatóság. Nekünk kiemelten számít a magyar emberek véleménye, a magyar piac és a tisztességes piaci verseny védelme. A Versenytanács a 2010 utáni évtizedben a megelőző időszakhoz képest kétharmaddal több bírságot szabott ki, mintegy 44,6 milliárd forintot, versenykorlátozó magatartások miatt. A tavalyi esztendő pedig a kartellek elleni küzdelem éve volt. A GVH történetében rekordnak számító 2021-ben kiszabott 18,2 milliárd forintnyi bírság teljes összegének megközelítőleg 90 százaléka (16,3 milliárd forint) tiltott versenykorlátozó magatartások és kartellek miatt született. A feltárt kartellek kétharmada közbeszerzési ügyeket érintett. Ezzel a versenyt védő teljesítményével hazánk 2021-ben az első helyen végzett a visegrádi együttműködés tagállamai között.

– Vajon 2022-ben hogyan alakulnak a számok?
– Idén eddig öt versenykorlátozó megállapodást zártunk le, amelyek miatt eddig mintegy hárommilliárd forint bírságot szabtunk ki. Jelenleg is több mint húsz versenykorlátozó magatartás feltárásán dolgozunk. 

Két éve, amikor átvettem a szolgálatot a GVH élén, a közbeszerzések világából érkezőként, azt ígértem, hogy aktívak leszünk ezen a területen. A kiszabott versenyfelügyeleti bírságok kétharmadát, az érdemi kérdések, azaz a jogsértés megállapítása tekintetében pedig a vitatott ügyek mintegy 93 százalékát hagyták jóvá a felülvizsgálatot végző bíróságok. 

Ettől függetlenül az a stratégiánk, hogy ha valamit le lehet zárni bíróság előtti vita nélkül, akkor ne terheljük vele feleslegesen az igazságszolgáltatási rendszert.

– A múlt évet még a pandémia határozta meg, az ideit pedig már az energiaválság és a háború, miközben még a koronavírust sem gyűrtük le igazán. Hogyan alakul 2022 második felében a tevékenységük? Mire fókuszálnak manapság?
– Az egyik legfontosabb törekvésünk, hogy a gazdasági krízishelyzetekben a versenyjognak támogató szerep jusson. Azaz a jelenlegi nehéz helyzetben a GVH-t mint segítő hivatalt még jobban a magyar emberek szolgálatába állítsuk. Előfordulhatnak például olyan helyzetek, amikor szűkös kínálatú termékek (legyen az akár élelmiszer, akár egészségügyi készítmény) tisztességes forgalmazását biztosítani kell. Ilyenkor lehetséges, hogy a versenytárs vállalkozások a szükséges és arányos mértékben, átmeneti jelleggel létrehoznak olyan együttműködést, amelynek célja az ellátási hiány elkerülése. A versenyjog támogató szerepe nem idegen az európai joggyakorlatban sem. Nemrég például a német versenyhatóság – amellyel kiváló szakmai kapcsolatot ápolunk – engedélyezte a cukorgyártóik együttműködését. Ezek a gyárak ugyanis földgázzal működnek, és ha a földgázszolgáltatás megszűnik Németországban, akkor megállna a cukorgyártás is. A gyárleállás tehát olyan mértékű áremelkedést eredményezne a cukoralapú termékeknél, amely az ellátási lánc összeomlásához vezetne. Ez a példa is jól mutatja, hogy egy tagállami versenyhatóság aktívan és jogszerűen segítheti a krízishez köthető együttműködéseket a piaci szereplők között, szigorú feltételekhez kötve. Természetesen azok az együttműködések nem sorolhatók e körbe, amikor kartelleznek vagy visszaélnek az erőfölényükkel.

– Sajnos nem jelenthetjük ki, hogy könnyű évek várnak ránk. Globális recesszió fenyeget, ami senkinek sem könnyíti meg a helyzetét. A GVH munkájában milyen tapasztalatokra és milyen tervekre építenek?
– A GVH-nak is figyelemmel kell lennie a világban zajló folyamatokra és a fenyegetettségekre, eszerint kell dolgoznunk. Emellett külön odafigyelünk a felderítések és rajtaütések hatékonyságának növelésére és a nemzetközi ügyeinkre. 

A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt időszakban fokozta szakmai szerepvállalását mind a hazai, mind a nemzetközi együttműködés rendszerében. A jövőben is határozottan élni kívánunk a piaci struktúrákat vizsgáló eszközökkel. 

Az Európában is egyedülálló új jogintézményt, a gyorsított ágazati vizsgálatot szeretnénk továbbra is bevetni, amellyel akár 30 nap alatt is elemezni tudunk egy piaci ágazatot. A szakmai terveink mellett továbbra is kiemelten ügyelünk a takarékos gazdálkodásra, ami ilyen nehéz időkben kötelező feladat egy állami szerv számára.

– Tudjuk, hogy mérhető, sőt forintosítható a versenyhatóság tevékenységének haszna a fogyasztók szempontjából. Hogyan működik ez és milyen eredményről tud beszámolni?
– Már eddig is rendszeresen végeztünk olyan hatáselemzéseket, amellyel megállapítottuk, hogy mekkora a GVH tevékenységének úgynevezett jóléti haszna a fogyasztókra. E számítások alapján a 2016-2021 közötti hat éves időszakban, a fúziós és antitröszt tevékenységünk alapján többszörösen megtérültek a GVH működtetésére fordított költségvetési forintok. A jövőben szeretnénk kiterjeszteni ezt a jóléti haszon becslést a fogyasztóvédelmi ügyekre is, ami a nemzetközi színtéren is újdonságnak számít. Mindezek mellett a fenntarthatóság és versenyjog, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatát is kutatjuk. A digitális fogyasztóvédelem pedig állandó fókuszpontunk. Ezekben az eljárásokban több kötelezettségvállalás is született, a PayPal, az Airbnb, a Google, a Tesco webáruházas országos házhoz szállítás esetében. Az Apple-re pedig bírságot szabtunk ki.

Borítókép:Rigó Csaba Balázs a Gazdasági Versenyhivatal elnöke (Fotó:Havran Zoltán)