Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
– Az emelkedés mindenképpen kedvező eredményt jelent, az üzlettípusonkénti adat azonban már kevésbé biztató. Az élelmiszerüzletek forgalmának volumene 2,9 százalékkal csökkent. Ez a növekvő inflációval magyarázható, amely különösen az élelmiszereknél ölt drasztikus mértékét. Ez vélhetően egyelőre nem azt jelenti, hogy a háztartások jelentősen visszafogták volna élelmiszer-fogyasztásukat. Sokkal inkább elkezdték az olcsóbb, esetleg gyengébb minőségű vagy éppen az aktuálisan akciós termékeket keresni – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
A szakértő meghökkentőnek nevezte az üzemanyagtöltő állomások forgalmának 27,6 százalékos növekedését. A kiemelkedő bővüléshez itt több tényező is hozzájárulhatott.
Egyrészt az üzemanyaghiánytól való félelem miatt sokan vélhetően kannába is tankoltak, tartalékolva a benzint – és persze ezzel elősegítve az üzemanyaghiányt. Másrészt bár a külföldiek már nem az ársapkás áron tankolhattak júliusban, lehetséges, hogy az üzemanyag-turizmus mégsem szűnt meg teljesen. Harmadrészt az is elképzelhető, hogy az üzemanyag-kereskedelemben történt valamilyen szerkezeti változás és többen tankolnak olyan kúton, amelynek forgalma beleszámít a kiskereskedelmi forgalomba. – Ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy az idei nyáron a magyarországi utazások jelentősen nagyobbak voltak, mint egy évvel korábban, amikor a járványtól való félelem még erőteljesebb volt – magyarázta Regős Gábor.
Végül hozzátette: a fogyasztás a harmadik negyedévben már biztosan nem tud akkora pozitív hatást kifejteni a gazdasági növekedésre, mint az első két negyedévben, az előző években megszokott dinamikus fogyasztásbővülés most egy időre megszűnik. A fogyasztás akkor tud majd ismét érdemben növekedni, ha az árak normalizálódnak: a háború véget ér, az energiaárak jelentősen csökkennek és a forint is érdemben erősödik.
– A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, az egyes háztartásoknál a meredeken megugró rezsiköltségek miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. Az említett okok miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkennek a reálbérek, miközben emelkednek a kamatok. Ez is hozzájárul majd a lassuláshoz – nyilatkozta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Szerinte mindezt némileg ellensúlyozhatja a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül, amit a nagyrendezvények ismételt megtartása is támogat. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel hét százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Bach Máté)
