Öt év alatt negyedével csökkent a háztartások által kidobott élelmiszer mennyisége. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszer-pazarlását. A kutatók eddig háromszor, 2016-ban, 2019-ben és 2021-ben mérték fel uniós módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszer-hulladékokat a háztartásokban.
Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként 65,5 kilogrammnyi élelmiszert dobtak a kukába évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kilogramm volt a tényleges pazarlás.
A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2019-re 31,9 kilogrammra mérséklődött. A legfrissebb adatok szerint 25,2 kilogramm élelmiszer kerül ténylegesen a szeméttelepre.
A Nébih tájékoztatása szerint a leglátványosabb eredményt a pékáruknál érte el a lakosság. Öt év alatt fejenként 3,1 kilóval sikerült csökkenteni az éves elpazarolt kenyér, kifli és zsemle mennyiségét. A készételekkel is sokkal takarékosabban bánnak a háztartások. Ebben a kategóriában a csökkenés fejenként évi 2,6 kilogramm volt.
A leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok vezetik, ezt a friss zöldségek és gyümölcsök, a kenyér, illetve egyéb pékáruk, majd a tejtermékek követik.
A felmérések alapján a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel, az összes élelmiszer-pazarlás azonban még így is tetemes, évi 245 ezer tonna. – A feleslegesen megvásárolt élelmiszerekből 450 ezer ember lakhatna jól egy éven át, napi három bőséges étkezéssel számolva – emelte ki közleményében a Nébih.
A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 35 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el. Ha nem változtak volna a fogyasztói szokások, megmaradt volna a 2016-os pazarlási szint, akkor ez az összeg 44 ezer forint lenne.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
