Ez volt Magyarország utolsó idei felülvizsgálati dátuma a hitelminősítők által kijelölt éves menetrendben, így az idén már nem várható a magyar szuverén besorolások és az osztályzati kilátások módosítása. Mint emlékezetes, a Moody’s idei felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 25-én szerepelt, de a cég akkor sem vette napirendre a magyar osztályzat érdemi vizsgálatát.
Kismértékű meglepetést okozott a Moody’s döntése, tekintve, hogy számítani lehetett a kilátás negatívra módosítására, ehelyett viszont a hitelminősítő ez alkalommal nem vizsgálta a besorolást. A kilátásrontásra az egyensúlyi mutatók alakulása, az uniós forrásokkal kapcsolatos viták, valamint az S&P augusztusi lépése után lehetett számítani – értékelte a péntek esti fejleményeket Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője.
Az emelkedő energiaárak rontják az egyensúlyi mutatókat
A globális folyamatok a magyar gazdaságot sem kímélik a jelenlegi recessziós környezetben. Az orosz-ukrán háború, valamint a szankciós politika miatt emelkedő energiaárak érdemben rontják az egyensúlyi mutatókat. Magyarország jelentős mértékben importál energiahordozókat, amelynek az áremelkedése így egyrészről rontja a folyó fizetési mérleg egyenlegét, másrészről felfelé hajtja az infláció ütemét, de a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásán keresztül a költségvetési hiányt is növeli. Ezen mutatókat pedig a hitelminősítők kiemelten is figyelik.
Emellett a döntéshozók Varga Mihály pénteki bejelentését, az idei hiánycél 6,1 százalékra emelését is negatívan értékelhették. Az államadósság fenntarthatósága szempontjából a korábbi 4,9 százalékos hiánycélhoz való ragaszkodás kedvezőbb üzenetet hordozott a hitelminősítőknek, amelyet a kormányzat feltehetően elengedett a földgázkészletek növelése érdekében. Az energiaárak emelkedésén felül rontja a helyzetet a gyenge forintárfolyam, ez kiegészülve az aszály miatti gyenge terméssel szintén felfelé hajtja az inflációt, valamint az uniós források körüli viták is, amelyek megérkezése javítaná a pénzforgalmi hiányt, valamint elősegíthetné a válság hatásainak enyhítését.
A döntés elhalasztásának oka feltehetően a nagyfokú bizonytalanság lehetett, a döntéshozók valószínűleg meg kívánták várni, hogyan alakulnak a gazdasági folyamatok, a háború hatásai, illetve hogy sikerül-e megegyezni az Európai Bizottsággal az év vége előtt, és akkor majd soron kívül módosítanak a magyar adósságbesoroláson.
Nincs veszélyben az államadósság finanszírozása
Ugyanakkor egy esetleges kilátásrontás vagy leminősítés egy kategóriával sem jelenté azt, hogy veszélyben lenne az államadósság finanszírozása és a pénzügyi válsághoz hasonlóan az IMF-hez kellene fordulnia a kormányzatnak mentőövért. Az államadósság GDP-arányosan ugyan régiós összehasonlításban magas, azonban az EU-ban nem kiemelkedő. Emellett az államadósság szerkezete is kedvező: alacsony, 25 százalék alatti a devizaadósság részaránya, és jelentős részben belföldi kézben van, míg a pénzügyi válság idején pont a magas devizaarány és a külföldi tulajdonhányad jelentette a problémát. Ahhoz, hogy a Moody’s ismét pozitívra módosítsa az államadósság besorolását, egyrészt szükség van a háború lezárására, hogy az energiaárak mérséklődjenek, másrészt a megállapodás megkötésére az uniós források kapcsán, harmadrészt pedig az egyensúlyi mutatók javítására. Ezek hiányában előfordulhat, hogy hamarosan leminősítés következhet, amellyel együtt is még mindig a bóvli kategória felett lenne a magyar államkötvények megítélése – hangsúlyozta Molnár Dániel.
