„Nem vesztegethetjük az időt”
„Most minden pénzügyi lehetőségünket latba kell vetni, hogy átsegítsük az amúgy jó állapotban lévő gazdaságunkat a válságon, hogy megóvjuk a munkahelyeket és a befektetők vállalkozókedvét” – mutatott rá Robert Habeck, aki úgy gondolja, miniszterként mindent megtesz ennek érdekében.
A gazdasági miniszter továbbá kifejtette, hogy
a gazdasági minisztériumban rohamtempóban dolgozunk a segélyprogramok felállításán, és a kormánnyal egyeztetve tárgyaljuk meg a finanszírozás fontos kérdéseit. Nem szabad ezzel időt vesztegetnünk.
Olaf Scholz német kancellár szerdára egy találkozót hívott össze, mely során a szövetségi államok kormányfőivel folytat megbeszélést.
A hírportál arra is emlékeztetett, hogy Robert Habeck korábban már tett olyan bejelentést, mely szerint az energiaárak meredek emelkedése miatt ki akarja terjeszteni a vállalatok állami segélyprogramjait, azonban a finanszírozás kérdése egyelőre megválaszolatlan maradt.
Valóban megoldás lehet a német gázárplafon?
Küszöbön áll a német gazdasági és technológiai minisztérium által az energiaszolgáltatók tehermentesítésére tervezett intézkedés, azaz az október 1-jétől életbe lépő gázpótdíj – jelezte a Tagesschau híroldala.
Azonban a magas energiaárak kezelésére a Németországot vezető kormánykoalíció számos politikusa látja megoldásnak a gázárplafon bevezetését.
A portál szerint Andreas Bovenschulte, Bréma városának szociáldemokrata polgármestere a közelgő miniszterelnöki konferencia előtt többek között azt is követelte, hogy a gáz árának legfelső határát azonnal ki kell jelölni.
Az embereknek biztonságot kell nyújtani ezekben a bizonytalan időkben. Tudniuk kell, mire számíthatnak, mire lehet és mire kell felkészülniük
– hangsúlyozta a baloldali politikus.
Bovenschulte mellett Türingia miniszterelnöke, Bodo Ramelow is a gázárplafon egyik szószólója, de a szabad demokrata Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter is nyíltan szorgalmazta az irányváltást a gázpótléktól az árak maximalizálása felé.
Milliárdos költségekkel néz szembe a német kormány
Milliárdos költségekről van szó, és a kérdés továbbra is fennáll, hogy a lehetséges irányváltást vajon hogyan tudja majd Németország finanszírozni, ugyanis a gázár felső határának kiszabása komoly költségeket jelentene a német szövetségi kormány számára.
A gazdasági minisztérium adatai szerint az államnak 1,3 milliárd eurójába kerülne, hogy kilowattóránként egy centtel csökkentse az áram fogyasztói árát. A magas költségek miatt így a német kormány több alternatív lehetőséget is számba vesz.
Energiaszolgáltatók államosítása, adósságfék felfüggesztése?
Saskia Esken, a Szociáldemokrata Párt vezetője az energiaszolgáltatók államosítását szorgalmazza, de egy speciális alap létrehozása is szóba került, melyet már a német fegyveres erők fejlesztésének érdekében is alkalmaztak. Ez a támogatás Ricarda Lang, a Zöldpárt elnöke szerint egy lehetséges megoldás lehet.
Robert Habeck gazdasági miniszter egy újabb több milliárd eurós speciális alap lehetőségét is felvetette, amelyből a vállalatokat és a magánszemélyeket támogatnák. Ez azonban azzal járna, hogy a kormánynak hitelt kellene felvennie, ez pedig újabb adósságokat szülne.
Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter vehemensen ragaszkodik az adósságfékhez, amelyet szerinte a jövő évtől ismét be kell tartani, ugyanis az elmúlt években a koronavírus-járvány miatt az felfüggesztésre került.
Az adósságfék rendszere csak korlátozott mértékben teszi lehetővé a szövetségi kormány számára, hogy új hiteleket vegyen fel – tette hozzá a híroldal.
