Szlovák kormányfő: Az összeomlás küszöbére sodorták az országot a magas energiaárak

Az Financial Timesnak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem kapják meg a szükséges uniós támogatást, úgy államosítania kell az ország áramellátását. Bár Szlovákia jelentős atom- és vízenergia-termelő, legnagyobb energiaszolgáltatója az év elején úgy döntött, hogy a többletenergiáját energiakereskedőknek adja el.

Ezek a kereskedők most mintegy ötszörös piaci áron adják vissza ezt az energiamennyiséget Szlovákiának – mutatott rá Heger arra, hogy miért lesz szükség az áramszolgáltatók államosítására. 

A szlovákok ötszáz euróért megveszik azt, amit az energiatermelő cégek korábban százért eladtak

– mondta.

Hozzátette: az Európai Bizottságnak az energiatermelőkre kivetett extraprofitadóból tervezett 140 millió eurója nem lesz elég. Az adóterv szerinte nem fog működni Szlovákiában. „Ha kivételes közterhet akarunk, annak európainak kell lennie” – mondta a Financial Timesnak.

Az AFP hírügynökség korábbi elemző cikkében, amit a European Data News Hub portál közölt, arról számolt be, hogy az Európai Bizottság elsősorban az energiatermelők túlzott nyereségének megadóztatásával fékezné meg az EU-ban a gáz- és villamosenergia-árak emelkedését. A tagállamok energiaügyi miniszterei a szeptember 30-i rendkívüli ülésükön vitatják meg az EB javaslatait.

Az Európai Bizottság az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó termelők bevételének ideiglenes korlátozására tesz javaslatot, ami voltaképp egy extraprofitadó, de elzárkóznak ettől az elnevezéstől, mert egy új adónem bevezetéséhez mind a 27 tagállam hozzájárulására szükség volna.

Tervezetében a bizottság egy 180 euró/MWh felső határ megállapítását javasolja ezen vállalatok bevételére. A bevételek e felső határon felüli részével a tagállami kormányok gazdálkodhatnának, és azt a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére fordíthatnák.

Ursula von der Leyen főbiztos szerint a közteher (vagy felső határ) bevezetése legalább 140 milliárd euró bevételt hozna az EU-nak. A bizottság később elmagyarázta, hogy a 140 milliárd euróra becsült összegből voltaképp csak 117 milliárd származna az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó villamosenergia-termelők bevételének korlátozásából, további 25 milliárdot a nagy olaj-, gáz- és szénipari vállalatok által ideiglenesen fizetett „válságadó” biztosítana.

Évértékelő beszédében Ursula von der Leyen az EU energiapiacának mélyreható és átfogó reformját is szorgalmazta, beleértve a gáz- és a villamosenergia-árak közötti kapcsolat megszüntetését.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Eduard Heger (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Gian Ehrenzeller)