A nyugati atomhatalmak szembesülve az energiaválasággal sorra készítik elő atomerőműveik élettartam-hosszabbítását. Belgiumban például egy 2025-ben bezárni tervezett két blokkal üzemelő erőművet terveznek 2036-ig üzemeltetni. Németországban az idén zárnának be három létesítményt, heves politikai csatározások zajlanak arról, hogy tovább üzemeljenek. Az orosz–ukrán háborúban Moszkva bevetette a gázfegyvert, ezzel próbálja meg térdre kényszeríteni a nyugatot.
A japán miniszterelnök a héten jelentette be, hogy több atomerőművet is újraindítanak az elszálló gázárak miatt. A szigetországban a fukusimai katasztrófa után leálltak a nukleáris energiáról, a jelenlegi helyzetben azonban kénytelenek ismét visszatérni hozzá, annak ellenére, hogy csatlakoznak az orosz gázkitermeléshez is.
Atom nélkül nem teljesíthető a klímacél
A globális energiaválság közepette egyre több állam jön rá arra, hogy minden megawatt számít, s gáz, illetve az olaj nem váltható ki teljes mértékben a megújuló energiaforrásokkal ahhoz, hogy teljesüljön az ENSZ célja: az évszázad végére zéró károsanyag-kibocsátással üzemeljen az energiatermelés.
Fel kell készülni arra is, hogy az orosz gázt Európába szállító Északi Áramlat soha nem fog teljes kapacitással működni, s az öreg kontinensen egyre erősebbek a diverzifikációs törekvések. Bár egy meglévő atomerőmű élettartam-hosszabbítása lényegesen olcsóbb, mint egy új építése, azért ez utóbbira is számos példa van – teszi hozzá a VG.
Franciaországban 14 új reaktor létesítését tervezik a következő évtizedekben. Új reaktorokat építenek az Egyesült Királyságban, Csehországban és Lengyelországban is.
Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal adott ki újabb engedélyeket, mindenekelőtt hozzájárult az 5. blokk épületének építéséhez. Jellemző tendencia ugyanakkor, hogy kisebb, úgynevezett moduláris reaktorokat építenek, ezek kivitelezése gyorsabb, mint a nagyobb reaktoroké, de így is hosszú évek telnek még el, míg áramot termelnek.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nyáron kiadott jelentése szerint az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása költséghatékony módja a klímacélok elérésének.
A teljes cikk ITT olvasható el.
Borítókép: Fehéroroszország első, épülőben levő atomerőművének egyik hűtőtornya a Minszktől mintegy 180 kilométerre, északnyugatra fekvő Osztrovec közelében 2018. október 10-én (Fotó: MTI/EPA/Wojciech Pacewicz)