– Németországban a közvélemény-kutatási adatok szerint az emberek jelentős része már kiáll az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása mellett, sőt egy része szerint már szükség lehet új egységekre is – mondta lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. – Mindez tükröződik a német nukleáris váltóállításban is, mert amíg néhány hónappal ezelőtt a német kormányzat még sziklaszilárdan az atomerőművek bezárása mellett tette le a voksát, addig a napokban a kancellár már arról döntött, hogy a még üzemelő német atomerőművek üzemidejét 2023 tavaszáig meghosszabbítják – emlékeztetett.
Energiamixek
Hárfás Zsolt kifejtette, ha reálisan, szakmai alapon vizsgáljuk a német és az európai villamosenergia-rendszer állapotát és kihívásait, akkor nem lenne meglepő az sem, hogy nem csupán jövő tavaszig, hanem további évekig meghosszabbítanák az atomerőművek működési idejét. Sőt az sem lenne váratlan fordulat, ha középtávon új nukleáris egységeket akarnának építeni.
– A mostani berlini döntés felelős szakmapolitikai lépés, hiszen Németország esetében már évek óta azt láthatjuk, hogy a nap- és szélerőművek nem tudnak ellátásbiztonságot garantálni. A gázerőművek szerepe most visszaszorul a gázhiány és a drámai gázárak miatt. A német szénerőművek már most is csúcsra járnak, az áramimport pedig már rövid távon is kérdéses. Éppen ezért az ellátásbiztonság szempontjából továbbra is szükség van a három atomerőmű csaknem négyezer MW-nyi teljesítményére, amelyre folyamatosan számítani lehet. Ezzel Európa is nyer, hiszen a hibás brüsszeli szankciós politika miatt ma minden kWh áramra szükség van – magyarázta.
Nem Németország az első, amelyik ismét a nukleáris energia felé fordul, Japán szintén súlyos gazdasági és energetikai kihívásokkal szembesül, ezért a kormány már a leállított atomerőművek újraindítását tervezi, sőt a blokkok esetében további üzemidő-hosszabbításon is gondolkodnak.
– Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy Európában is józanodik a politika: a hivatalba lépő svéd koalíciós kormány pozitív álláspontot képvisel az atomenergiával kapcsolatban, ezért már felszólították az állami energiavállalatot, hogy vizsgálja meg korábban leállított egységek újraindításának a lehetőségét és fontolják meg új blokkok építését is – mutatott rá Hárfás Zsolt.
Nélkülözhetetlen bővítés
A szakértő a magyarországi viszonyokról kifejtette, hazánk már most is nagyon súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó kihívásokkal szembesül, hiszen éves szinten mintegy harminc százalék az import részaránya, de egyre többször adódnak olyan időszakok, amikor ez az arány sokkal több.
Idén augusztusban például többször előfordult az, hogy az esti órákban az import nagysága több mint háromezer MW volt (összevetésképpen Paks II csak 2400 MW lesz), ami az adott időszakokban csaknem hatvanszázalékos import részarányt jelentett. Egy ilyen időszakban pedig a magyarországi nap- és szélerőművek beépített mintegy 3800 MW-jából, csak 5,9 MW állt rendelkezésre.
– Ez világosan mutatja, hogy az ipari méretű energiatárolás hiánya miatt a időjárásfüggő megújulókkal ellátásbiztonságot egyáltalán nem lehet garantálni – nyomatékosította a szakértő. Ezért feltétlenül szükség van olyan áramtermelési módra, amely télen-nyáron, éjjel-nappal folyamatosan, minden másodpercben képes áramot termelni, ezáltal szolgálva az ellátásbiztonságot és az olcsóbb klímabarát áram rendelkezésre állását. Különösen azért, mert a jövőben főként az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek elterjedésével az áramigények növekednek, miközben erőművi kapacitások fognak kiesni a termelésből.
