A várakozásokhoz közeli mértékben, 20,1 százalékra ugrott az infláció szeptemberben, főként a háztartási energiaárak 62,1 százalékos emelkedése miatt, amely önmagában 3,7 százalékponttal növelte az inflációt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű – hangsúlyozta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a Figyelő.hu összeállításában.
A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedékiadó-emelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt
az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 13,6 százalékos, valamint a jövő évi 12,4 százalékos várakozásunkat
– mondta a vezető elemző. Majd hozzátette: a háború miatti infláció érdemben felülírja az inflációs és gazdasági kilátásokat.
A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat – húzta alá Suppan Gergely. – Közben komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek. Ezt azonban a forint dollárral szembeni meredek gyengülése ellensúlyozza.
A szakértő végezetül kiemelte:
a többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, jelentős mértékű drágulást okozva a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszer termeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag-gyártásig.
A Bankholding vezető elemzőjéhez hasonlóan vélekedik a Makronóm Intézet szakmai vezetője a szeptemberi infláció alakulásáról. Regős Gábor a Magyar Nemzetnek kiemelte: kiugró mértékű, 4,1 százalékos volt az árak havi emelkedése is. Míg az elmúlt hónapokban az élelmiszerek inflációja volt a legjelentősebb, addig szeptemberben a háztartási energiaárak átlagfogyasztás fölötti részének emelése miatt a háztartási energia vált meghatározóvá. Az élelmiszereken belül legnagyobb mértékben, 76,2 százalékkal, a kenyér ára emelkedett. Az okok közül kiemelendő a gyenge mezőgazdasági termés, a forint árfolyama szeptemberben 15 százalékkal volt gyengébb, mint egy évvel korábban, és azóta tovább romlott. Továbbá a világpiaci energiaárak továbbra is nagyon magas szinten vannak.
Októberben a Makronóm Intézetnél az infláció további gyorsulására számítanak, hiszen az új gázév indulásával a vállalkozások költségei tovább nőnek. Hosszabb távon a pénzromlás mértékét alapvetően két tényező, az energiaárak és a forint árfolyamának alakulása határozza majd meg.
Borítókép: az élelmiszereken belül legnagyobb mértékben, 76,2 százalékkal, a kenyér ára emelkedett (Fotó: Soós Lajos)
