Fontos határidő közeleg a gazdálkodók életében, az időjárási szélsőségek miatt nehéz helyzetbe került termelők ugyanis október végéig jelenthetik be kárigényüket a Magyar Államkincstárnak.
Az Agrárminisztériumtól lapunk megtudta, hogy október 10-ig összesen 51 543 bejelentés érkezett a kincstár elektronikus kárbejelentő felületére.
A kárenyhítési alap működési alapelve, hogy minden egyes forint termelői befizetéshez ugyanakkora mértékű költségvetési kiegészítés kapcsolódik. Az idei kárenyhítési év összes kárigényét a gazdálkodási év lezárulta után, azaz a november 1-30. között beadott gazdálkodói igények alapján lehet összesíteni. – Ezt követően lehet majd döntést hozni arról, hogy a termelői befizetésekből és a kapcsolódó állami hozzájárulásból összeálló alaphoz szükséges-e és ha igen, mekkora költségvetési kiegészítés a jogos kárigények kielégítésére. A ténylegesen rendelkezésre álló keretet ez a döntés fogja meghatározni – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét a tárca.
Az idén kétségkívül az aszály okozta a legnagyobb kiesést a mezőgazdaságban. Szeptember elejéig 1,350 millió hektárra jelentettek aszálykárt a termelők, amely a 2017–2021 közötti évek hasonló időszakáig bejelentett terület közel nyolcszorosa.
Hogy pontosan mekkora összegre lesz szükség az idén az időjárási viszontagságok okozta károk kompenzálására, egyelőre nem tudni. Nagy István, agrárminiszter lapunknak korábban arról beszélt, hogy a rendkívüli aszály miatt arra számít, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap 12,5 milliárd forintos keretét. Ha ez valóban így lesz, november végén, amikor összesítik a kárigényeket, az Agrárminisztérium javaslatot fog tenni az alap forrásainak kiegészítésére.
A tárca felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabályok lehetővé teszik, hogy a termelők a másodvetésű kultúrák esetében is éljenek a kárbejelentéssel. Erre az esetre azonban speciális szabályok vonatkoznak.
– A hatályos szabályok szerint a kárbejelentésben az újravetés, újratelepítés vagy másodvetés esetén a kárbejelentésben meg kell jelölni az újravetett, újratelepített vagy másodvetett növénykultúrát. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben újravetett növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni, azzal, hogy a másodvetett növénykultúra területe nem haladhatja meg a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot – közölte a minisztérium.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Németh András Péter)
