Digitalizált székelyföldi borvizek

Székelyföld és Közép-Erdély egy részének fürdőtelepeit, gyógyforrásait összesítő digitális térképet mutattak be a Szent Anna-tó közeli Grand Hotel Bálványosban. A magyar fejlesztésű BalneoMap a balneológia és fürdőturizmus átfogó gyűjtőpontja, a további fejlesztések dinamikus eszköze kíván lenni.

Bár Kisgyörgy Zoltán helyi nyugalmazott geológus fél évszázad alatt csak Háromszéken közel hatszáz ásványvizet – borvizet, ahogy errefelé emlegetik – azonosított és elemeztetett, 

a digitális térkép által felvonultatott 39 helyszín majdnem háromszáz forrása is biztató kezdetnek tekinthető. 

A platform készítője, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója, Rasztovits Dávid szerint minden azon múlik, milyen mennyiségű adatot milyen gyorsasággal kapnak kézhez, ideális esetben ugyanis egy év alatt akár ezer fölé is emelkedhet a BalneoMapon elérhető helyszínek száma.

A kezdeményezés a 2014-ben létrehozott, sepsiszentgyörgyi székhelyű Transylvania Balneoturisztikai Klasztertől ered, a 100 ezer lejes (közel 20 ezer euró) finanszírozást pedig a román Fenntartható Fejlődési Főosztály biztosította, amelynek koordinátora, Borbély László államtanácsos mindenekelőtt önkritikát gyakorolt, amikor az ásványvizek, mofetták elmúlt harminc évbeli elhanyagolását említette. Az 1989-es romániai rendszerváltás óta eltelt időben valóban erdélyi üdülőhelyek és gyógyvizek sokasága ment tönkre. Az egyik legfájdalmasabb példát, Előpatak eltűnését a bálványosi bemutatón is sokat emlegették. A fürdőtelepet már 1772-ben építeni kezdték, a folyamatnak Milos Obrenovics szerb fejedelem 1842-es látogatása adott új lendületet, megépült a hideg borvízfürdő és a meleg vizes kádfürdő is. 

Az 1883-ban József főherceg által is meglátogatott Előpatak a századfordulóra Erdély egyik legszebb fürdőhelye lett, a fényes fürdőéletet egy kaszinó működtetése is igazolta. Mára nyoma sincs a hajdani épületnek, a falu pedig súlyos szociális gondokkal küszködik.

A hasonló mélyrepüléseknek próbálnak véget vetni állami, illetve önkormányzati segítséggel. A BalneoMap létrejöttében ugyanis a három székelyföldi megye, Hargita, Maros és Kovászna – történelmi nevén Háromszék – önkormányzata is aktív szerepet vállalt. Jakab István Barna háromszéki alelnök szerint a platformra feltöltött ásványvízforrások száma is jól jelzi, hogy Székelyföld borvíznagyhatalom, csak erről a nagyvilág egyelőre vajmi keveset tud. 

– A természet adta kincseinket meg kell ismertetni, hogy ne csak a helyiek fogyasszák. Ennek érdekében a megyei önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a bukaresti Carol Davila Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemmel és az Országos Ásványvíz Társasággal a gyógyászati szempontból fontos borvizeink bevizsgáltatása, tudományos kihasználása érdekében – hívta fel a figyelmet Jakab István Barna. 

Főleg hogy az elmúlt két év egészségügyi és gazdasági megpróbáltatásai következtében egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészségturizmus, a családbarát szolgáltatások. A terület fokozott fejlesztésének igazolásaként decemberben Borszéken megnyitják Hargita megye legnagyobb gyógyközpontját.

A klaszter menedzsere, Mátyus Enikő a BalneoMap honlapjának alapkoncepcióját és fejlesztési lehetőségeit ismertetve elmondta, alapos kutatási munka előzte meg a weboldal feltöltését. Hatvanhét tanulmányt, kutatást és egyéb szakirodalmat dolgoztak fel, feltérképezték a hagyományos népi fürdőket és háttértörténeteiket, hogy minél hitelesebb információkkal lássák el az érdeklődőket. Klaszterként nem a tömegturizmusra fókuszálnak, hanem tudatosítani szeretnék a helyi közösségekben e természeti kincsek fontosságát, hogy ily módon is hozzájáruljanak a települések fenntartható fejlődéséhez.

Az emberközpontúság, fenntarthatóság, könnyű online elérhetőség mellett fontos cél a BalneoMap hosszú távú továbbfejlesztésének biztosítása. Már „csak” arra a közösségi összefogásra van szükség, amelynek révén a platform fejlesztői megfelelő muníciót kapnak a további bővítéshez.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kocsis B. János )