Magyarország az előző évhez képest egy helyet javítva a 17. helyen végzett az Európai Unió 27 országának versenyképességi rangsorában – közölte Szalai Ákos, a jegybank főosztályvezetője kedden az Magyar Nemzeti Bank (MNB) online tájékoztatóján, amelyen az MNB legújabb versenyképességi jelentését mutatták be a sajtó munkatársainak.
Szalai Ákos kiemelte: hazánk versenyképességi rangsora továbbra is kedvezőbb a visegrádi versenytársaink átlagánál. Ugyanakkor az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért gazdasági fejlettségét tekintve Magyarország a huszadik helyet foglalja el az Európai Unióban, tehát a versenyképességben kissé előrébb jár, mint az egy főre jutó GDP-ben. Rámutatott, hogy az egy főre jutó GDP erősen korrelál az adott ország versenyképességi helyezésével. Ennek alapján öt különböző konvergenciapálya rajzolódik ki, ennek élén a skandináv országok és Hollandia áll. A második csoportban Németország, Franciaország és Ausztria szerepel, ezt követi Csehország, Spanyolország és Szlovénia. A negyedik csoportba, a feltörekvő régiós és a leszakadó mediterrán országok táborába tartozik hazánk.
Vannak területek, ahol Magyarország az uniós átlag fölött van, ilyen a háztartások megtakarítása, de a humán erőforrásban komoly versenyképességi tartalékok vannak.
A magánszektor GDP-arányos hitelállománya továbbra is elmarad a régiós és az uniós átlagtól, tehát ezen a területen is van még tér a fejlődésre a jegybank szakértője szerint. A bankrendszer digitalizációja is jelentősen fejlődött a járvány óta, de mégis elmarad az uniós és a visegrádi átlagtól, ahogy az online vásárlások terén is látható a növekedés, bár még mindig van hová fejlődni.
Szalai Ákos arra is rávilágított, hogy jelentősen javítani kellene a magyar lakosság egészségi állapotán. Hazánkban minden negyedik felnőtt elhízott, és ez számtalan alapbetegség előidézője, így például a cukorbetegségé vagy a magas vérnyomásé. Emiatt tudatosítani kellene a magyar felnőtt lakosságban, hogy a mozgásra, a sportra jobban figyeljenek az egészségük megőrzése érdekében.
Az MNB versenyképességi jelentésének célja, hogy átfogó és objektív képet nyújtson Magyarország versenyképességéről. Ennek érdekében a jelentés 160, túlnyomórészt objektív mutatóval hasonlítja össze hazánk versenyképességét az Európai Unió tagországaival, kiemelten pedig a visegrádi régióval és az EU-ban a legversenyképesebbnek tekinthető északi tagállamokkal (Dánia, Észtország, Finnország, Hollandia, Svédország). A jegybank elemzése alapvetően 2021-es adatokra épül. A jelentés így a koronavírus-járvány hatását sok tekintetben tükrözi, de a 2022-es változásokat, például az energiaárak megemelkedését vagy az orosz–ukrán háború hatásait még nem.
Borítókép: A bankrendszer digitalizációja is jelentősen fejlődött a járvány óta (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
