A magyar gazdaság teljesítménye nyers adatok alapkám 4,0 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat 4,1 százalék. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból az is kiderül: az előző negyedévhez képest – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján – 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Ezzel negyedéves bázison 2020 tavasza után ismét mínuszba került a kibocsátás.
Az éves szinten mért négyszázalékos növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások.
Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.
A második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten egy százalékkal emelkedett.
A várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult a harmadik negyedéves adat Regős Gábor szerint. A Makronóm Intézet szakmai vezetője rámutatott: amennyiben a következő negyedévben is csökken a gazdaság teljesítménye, akkor a magyar gazdaságot eléri a technikai recesszió.
A magyar növekedési adat az uniós átlagnál kedvezőtlenebb negyedéves, de kedvezőbb éves összehasonlításban, hiszen az Európai Unió negyedéves alapon 0,2 százalékos, míg éves alapon 2,4 százalékos bővülést ért el.
Az uniós országok közül nem lenne meglepő, ha a háborúhoz közelebbi országok, azaz a régiónk érne el gyengébb teljesítményt – vélte az elemző. Hozzátette: a gazdasági teljesítmény negyedéves visszaeséséhez vélhetően a szolgáltatások csökkenő teljesítménye járult hozzá, míg az ipar felfelé húzhatta azt. Ez utóbbiban a magas beruházási ráta játszhatott szerepet, míg a szolgáltatások teljesítménycsökkenésében a magas infláció és ezen keresztül a mérséklődő kereslet.
Várakozásaink szerint a negyedik negyedévben tovább csökken a gazdaság teljesítménye, a kilábalás már csak jövőre indulhat el. Ennek azonban több feltétele is van: az infláció megfékezése, az energiaárak csökkenése, a forint árfolyamának erősödése, az uniós források megindulása, illetve a vásárlóerő fenntartása, azaz az inflációt követő béremelések. Becslésünk alapján 2022-ben a gazdaság növekedése 4,8 százalék körül alakulhat
– közölte Regős Gábor.
– Elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió, mivel a következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható – vélekedett az adatokkal kapcsolatban Suppan Gergely. A Magyar Bankholding vezető elemzője közölte: a vártnál jóval gyengébb teljesítmény miatt az idei növekedési várakozását 5,3 százalékról 5 százalék alá csökkenti a Magyar Bankholding, azonban a jövő évi 0,4 százalékos növekedési várakozásukat változatlanul hagyják.
Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
