Magát gyengíti az Európai Unió

Azzal, hogy Lengyelország és Magyarország uniós pénzeinek lehívását késlelteti az Európai Bizottság, lényegében Európa érdekeivel megy szembe. A helyreállítási alap keretéből ugyanis jelentős összegeket lehetne az energiafüggetlenség és az ellátásbiztonság erősítésére fordítani.

A koronavírus-válság új finanszírozási megoldások bevezetésére kényszerítette az Európai ­Uniót. Így jött létre – a tagállamok jóváhagyásával – az úgynevezett helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz. Ennek az a célja, hogy a járványt követően segítse felgyorsítani az állami beruházásokat és a reformokat. Azokat, melyek az unió érdekeit is szolgálják, valamint a tagállamok kezelhessék a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. Mindezt úgy, hogy a gazdaságok működése fenntarthatóbb és ellenállóbb legyen.

Magyarországnak ebből a keretből 16,8 milliárd euró, mai árfolyamon számolva mintegy hétezermilliárd forint jutna. Ebből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg 9,6 milliárd euró hitel. A pénz jár hazánknak, Brüsszel azonban ezeket a forrásokat visszatartja.

Ezzel viszont olyan célok megvalósítását nehezíti meg, amelyeket éppen az Európai Bizottság szorgalmaz a tagállamoktól.

Idetartozik például az energetika területe, amelynek jelentőségét az energiaválság, valamint az orosz–ukrán háború a korábbinál is magasabb szintre emelte. A helyreállítási tervnek ez a programja ugyanis pont az energiafüggetlenséget és az energiabiztonságot erősíti az importfüggőség csökkentésével. A lakosságnak megfizethető ellátást biztosít, valamint visszaszorítja a káros anyagok kibocsátását a megújuló energiák alkalmazásával. Ezért a helyreállítási terv keretéből a magyar kormány például segíteni kívánja a rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat kialakítását az időjárásfüggő megújuló energiaforrások becsatornázásához. Ez hozzájárul a lakossági napelemhasználat elterjedéséhez és a fűtési rendszerek korszerűsítéséhez. A legszegényebb társadalmi csoportok előtt pedig megnyílhat az út a drága és környezetszennyező fűtési rendszerek kiváltása előtt a fenntartható és kedvezőbb árú megoldásokkal. Szintén juthat pénz a geotermikus energia nagyobb arányú növelésére.

Az Európai Bizottság azzal, hogy visszatartja a források lehívását Magyarországtól és Lengyelországtól, tulajdonképpen saját magának mond ellent. Nem segíti elő ugyanis azoknak a céloknak a megvalósulását, amely ez egész kontinens érdeke lenne. Ez pedig magát az Európai Uniót gyengíti.

A magyar kormány a keret felhasználásáról 2020 decemberében kezdte meg az egyeztetést Brüsszellel. A bizottság végül a 2022. áprilisi ország­gyűlési választások után néhány nappal bejelentette, hogy eljárás indul hazánk ellen az uniós pénzek „védelmében”. A kormány szerint politikai érdekek húzódnak meg a háttérben.

Orbán Viktor miniszterelnök a Budapester Zeitung című német nyelvű lapnak nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy az uniós intézményeket „fegyverként használják” a kormány politikai ellenfelei, „büntetnek minket, és nyilvánvalóan az uniós pénzzel zsarolnak”. Jelezte azt is, hogy a kormány nem vitatkozni akar, hanem együttműködni. Ezért hazánk végrehajtja az Európai Bizottság 17 pontból álló kérését. Orbán Viktor szerint azonban ezt követően vélhetően újabb kérésekkel áll elő Brüsszel. 

Ezzel együtt az év végén minden bizonnyal alá lehet írni a szerződéseket, a feltételek teljesítése után ugyanis semmi ok nem lesz arra, hogy megtagadják a kifizetéseket. A kormányfő egyúttal hangsúlyozta: „Magyarországot pénzügyileg nem lehet sarokba szorítani.”

Ez utóbbit mutatja, hogy a magyar kormány több területen hazai forrásokból elkezdte a célkitűzések megvalósítását előfinanszírozni. Jelentős forrásokat biztosított a lakosságnak napelemekre, ahogy megkezdődik a villamosenergia-hálózat fejlesztése és rugalmasabbá tétele is 103 milliárd forintból. Ez utóbbi hozzájárul ahhoz, hogy minél több megújuló energiát termelő egységet lehessen a hálózathoz csatlakoztatni.

Borítókép: a megújuló energiaforrásokra fordítható közösségi pénzek kifizetését is fékezi a bizottság (Fotó: Kurucz Árpád)