Pénzeső hull az agráriumra

Négyszer annyi forrás jut a következő öt évben az agrár-élelmiszeripar versenyképességét növelő beruházásokra, mint az előző ciklusban. Az új közös agrárpolitika 5300 milliárd forintos keretéből 1500 milliárd forint szolgálja majd ezt a célt. Nagy István szerint így elérhetők azok a célok, amelyeket az évtized végéig tűzött ki maga elé az agrárkormányzat.

20200423 MN Hajdú-Bihar Megye mezőgazdaság illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

A közös agrárpolitikai (KAP) straté­giai terve elfogadásának köszönhetően mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar vidék, erősödhet meg a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar – közölte Nagy István. Az agrárminiszter a közösségi oldalára tegnap feltöltött videóban jelezte: a források hatékony felhasználásával elérhetjük azokat a 2030-ra kitűzött ágazati célokat, amelyeket a múlt év elején határozott meg az agrárkormányzat.

A KAP 1-es pillérében (a gazdák közvetlen támogatására) összesen 6,8 milliárd euró áll rendelkezésre, míg a kettes pillér (vidékfejlesztési források) teljes összege megközelíti a nyolcmilliárd eurót.

Lapunk az Agrárminisztériumtól megtudta: az egyes pillér forrásainak 85 százalékát, azaz több mint 2100 milliárd forintot a gazdálkodók jövedelempótló támogatás formájában kapják meg. A vidékfejlesztési források, vagyis a kettes pillér keretének 52 százalékát, csaknem 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra fordítja a kormány az elkövetkező öt évben.

Ez a 2014–2020-as program hétéves időszakához képest négyszeres forrásnövekedést jelent.

A gazdaságfejlesztési intézkedések közül hat a mezőgazdasági üzemek fejlesztését érinti, erre a célra a keret 26 százaléka költhető. Az élelmiszeripar a keret 17 százalékának megfelelő támogatásra számíthat az elkövetkező években. A vállalkozások fejlesztésére és a generációváltás elősegítésére a keret hét százalékát különítette el a tárca, míg a vízgazdálkodás fejlesztését a vidékfejlesztési források két százaléka segíti majd.

– Az intézkedéscsomag eredményeként 2030-ra a mezőgazdaság területi termelékenységét jelző mutatója az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53 százalékkal 862 euróra nőhet. Az agrárexport értéke 57 százalékkal, 15 milliárdra bővülhet, az élelmiszeripari beruházások pedig 117 százalékkal, 1,8 milliárd euróra emelkedhetnek – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A gazdaságfejlesztés mellett a fenntarthatóság is kiemelt hangsúlyt kapott a KAP stratégiai tervben, a teljes keret harmada, mintegy 1400 milliárd forint az úgynevezett zöldcélokat szolgálja majd.

A tervek szerint a klíma- és környezetvédelmi intézkedésekre a közvetlen támogatások 15 százalékát, azaz több mint 360 milliárd forintot fordít a kormány, míg a vidékfejlesztési keretből ezermil­liárd forintot meghaladó összeget különítettek el erre a célra. Ez az előző program hétéves időszakához képest másfélszeres forrásnövekedést jelent.

A zöld jövő érdekében 22 pályázatot hirdet majd meg a tárca. Folytatódik az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatását célzó intézkedés, emellett nyolc egyéb mezőgazdasági környezet- és klímavédelmi pályázat, hét erdészeti intézkedés és öt állatjóléti pályázat indulhat el.

A vidéki területek fejlesztését számos másik uniós és hazai program támogatja, ezért a KAP kettes pillérének tíz százalékát, azaz mintegy 285 milliárd forintot szán erre a célra az Agrárminisztérium. Megtudtuk: a következő időszakban összesen 17 klasszikus vidékfejlesztési intézkedés jelenik meg. A kistelepülések fejlesztésére, a vidéki gazdasági és társadalmi szereplők együttműködések támogatására, a Leader közösségi fejlesztésekre és az agrártudást és innovációt szolgáló programokra is lehet majd támogatást nyerni.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)