időjárás 4°C Balázs 2023. február 3.
logo

Rendkívül fagyos télre készülhet a német gazdaság

Magyar Nemzet
Forrás: V4NA nemzetközi hírügynökség
2022.11.21. 10:30
Rendkívül fagyos télre készülhet a német gazdaság

A német exportipar több mint hetvenmilliárd euróval kevesebbet keres majd külföldön. Ez azt is előre jelzi, hogy a világgazdaság is problémás télre számíthat – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség.

– A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) szerint a német export jövőre a világgazdaság gyengülése miatt csökkenni fog, valószínűleg két százalékkal gyengébb lesz, mint az idei évben – mondta Volker Treier, a DIHK külkereskedelmi vezetője a német közmédiának. Ez azt jelenti, hogy a német exportipar több mint hetvenmilliárd euróval kevesebbet keres majd külföldön.

A DIHK azt is feltételezi, hogy a német bruttó hazai termék 2022-ben három százalékkal csökkenhet. A szövetségi kormány és a gazdasági szakértők optimistábbak: ők csak 0,4, illetve 0,2 százalékos mínuszra számítanak.

Az exportprognózis alapját egyébként a Külföldi Kereskedelmi Kamara (AHK) felmérése adja, amely több mint 3100 külföldön tevékenykedő német vállalatot kért meg arra, hogy értékelje a helyzetét. 

Az eredmény: 

 

a nemzetközi német vállalatok szemszögéből nézve a világgazdaság fagyos tél előtt áll. 

 

A fő okok között az Ukrajna elleni orosz háború gazdasági következményeit és Kína nullszaldós politikáját említik. Csaknem minden második vállalat (47 százalék) gazdasági visszaesésre számít az adott helyen. 

Minden tizedik vállalat már most rendkívül rossz gazdasági helyzetről számolt be. Ennél csak 2020-ban, a koronavírus-járvány alatt látták borúsabban a helyzetet, akkor csaknem kétharmaduk jelezte, hogy nagy a baj.

A DIHK felmérése szerint különösen Európában romlanak a kilátások. – A vállalatok attól tartanak, hogy a legrosszabb még csak most következik – magyarázta Martin Wansleben, a DIHK vezérigazgatója egy másik, több mint húszezer vállalatra kiterjedő gazdasági felmérésben. A fő kockázatnak a magas energia- és nyersanyagárakat tekintik. De a vállalatokat aggasztja az ár-bér spirál következtében megemelkedett munkaerőköltség is, amely az infláció fokozódása miatt alakult ki.

Eközben a kölni székhelyű IW Institute tanulmánya is elég borús képet fest a német gazdaság jövőjét illetően. Eszerint a három, 2020-as, 2021-es és 2022-es válságévben 125 milliárd eurós beruházás nem valósult meg. A kölni intézet felbecsülte a koronajárvány és az ukrajnai háború költségeit. 

Ha ez a két katasztrofális esemény nem érinti a gazdasági életet, 2020 és 2022 között 420 milliárd euróval magasabb lett volna az értékteremtés Németországban.

Az egyik legnagyobb probléma jelenleg az építőiparban van, mert a háborús infláció és az anyagköltségek emelkedése miatt brutálisan megdrágult a házak és lakások építése. Hónapok óta egyre csak csökken az új házak és lakások építésére kiadott engedélyek száma, ami azt jelzi, hogy sem az embereknek, sem a befektető cégeknek nincs elég pénze arra, hogy építtessenek. A Szövetségi Statisztikai Hivatalnak egyelőre csak szeptemberi adatok állnak rendelkezésre, akkor az előző év azonos hónapjához képest 9,1 százalékkal, 27 449 lakásra csökkent az engedélyek száma. Ez már az ötödik csökkenés volt a sorban, augusztusban 9,4 százalékos volt, de már az azt megelőző hónapokban is rendre elmaradt az engedélyek száma az előző évhez képest.

A német építőipar teljesítménye már akkor is az energiaárak és az építési kamatok emelkedésére, az inflációra és az építőanyagok áremelkedésére utalt. Ez a tendencia pedig azóta csak fokozódott, így az iparág résztvevői szerint az októberi és a novemberi adatok még leghangolóbbak lesznek.

A negatív fejlemény újabb kudarcot jelent a szövetségi kormánynak, amely évi négyszázezer új lakás építését tűzte ki célul. Hogy milyen mély gödörben van jelenleg a német építőipar, arról a müncheni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet is beszámolt egy felmérésében nemrégiben. Akkor arra világított rá az a tanulmány is: a lakásépítéssel kapcsolatos üzleti várakozásokat mérő Ifo-index mínusz 48,3 százalékra csökkent. Az intézet szerint ez a legalacsonyabb szint a havi felmérések 1991-es kezdete óta.

Borítókép: A berlini Brandenburgi kapu előtti tér (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.