Ekkora mértékű minimálbér-emelésre számíthatunk 2023-ban

Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – árulta el az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy lassan megtörténhet a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás a jövő évi béremelésről. A politikus még a tárgyalások előtt nyilatkozott az Indexnek.

Magyar Nemzet
Forrás: Index.hu2022. 12. 08. 20:51
Banknotes Background, Hungarian Forints
Banknotes Background, Hungarian Forints Forrás: 123 rf
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már javában zajlanak a tárgyalások a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről; ez csütörtökön sem volt másképp. Az egyeztetésekről az Index Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt kérdezte, aki december elsejétől a Nagy Márton által vezetett Gazdaságfejlesztési Minisztériumban dolgozik.

Egyre közelebb a megállapodás

Az államtitkár külön kiemelte, megtisztelve érzi magát, hogy újra ezért a területért felelhet, és hangsúlyozta, hogy Nagy Márton egyértelműen megszabta az elvárásait: „meg kell védenünk a teljes foglalkoztatottságot”. Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt 11 százalék felett volt a munkanélküliség, és tíz éven belül a kormány ígéretének megfelelően egymillió új munkahely létesült.

Az Index érdeklődésére Czomba Sándor elmondta, hogy „sajnos a jelenlegi helyzetben az elhibázott szankciós politika miatt mind a munkavállalók, mind a munkáltatók rendkívül nehéz helyzetben vannak. A munkavállalókat a magas infláció, a munkáltatókat pedig a magas energiaárak sújtják.”

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hozzátette, hogy a kormány abban érdekelt, hogy tartós megállapodás szülessen a munkavállalók és a munkáltatók között, szerinte ez pedig akkor valósulhat meg, ha az egyezség a két fél között történik. 

„Nyilván a kormányzatnak is van ebben szerepe, hiszen az állam az egyik legnagyobb munkáltató. De akkor leszünk sikeresek, ha a megállapodás fenntartható.”

Az államtitkár az Indexnek adott interjúban kiemelte:

„Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette: most járulékcsökkentéssel nem tudunk hozzájárulni a bérek növekedéséhez. De a korábbi időszakban – az elmúlt hat évben – összességében 15,5 százalékkal csökkentek a járulékok. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi bérnövekedésnek a motorja a járulékcsökkentés volt.”

A kormány azt kéri a munkáltatóktól, hogy ők is menjenek el a falig. Elmondása szerint a formális és informális egyeztetések alapján ez most nagyjából 15 százalék környékén körvonalazódik.

Vannak olyan szakszervezetek, amelyek bőven húsz százalék feletti béremelést szeretnének, az államtitkár viszont úgy látja, hogy ez irreális.

A megállapodás a közeljövőben meg is születhet. 

Mostani várakozásaink szerint 15–17 százalékos béremelés várható. A munkáltatóktól 15 százalék alatti számokat hallottam, munkavállalói oldaltól pedig 15 százalék felettit. Nagyjából ekörül látom az egyezséget, de ez teljességgel a partnerektől fog függeni.

2022. január 1-jétől a kormányrendelet szerint a havi bruttó minimálbér összege 200 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forint.

Tehát az alku jelenlegi állása szerint nagyjából 230-235 ezer forint körül alakulhat a bruttó minimálbér összege.

Orbán Viktor: A falnál vagyunk

A Kavosz Zrt. eseményén a miniszterelnök november végén utalt arra, hogy jelenleg is zajlanak a tárgyalások a minimálbér emeléséről, és voltak, akik kezdeményezték, hogy az állam csökkentse a munkavállalói járulékokat, mert akkor a vállalkozók könnyebben tudják megemelni a béreket – írja az Index.

„Nem tudjuk csökkenteni a tb-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést” – fogalmazott akkor a miniszterelnök, aki hozzátette: most minden szabad forintnak a rezsivédelmi alapba kell mennie. 

Nyugaton öntik a pénzt a társadalomra

Folyamatosan érkeznek arról a hírek, hogy a nyugat-európai országokban – Nagy Márton megfogalmazásában – öntik a pénzt a társadalmakra. Az Index cikke szerint ugyanakkor ezzel kapcsolatban több elemző is két dolgot emel ki: egyrészt ezek az államok nagyobb gazdaságuk révén megtehetik, másrészt komoly veszélye is van ennek, hiszen ezekben az országokban kialakulhat egy ár-bér spirál – az inflációs környezetet a túlzott béremelés tovább gerjeszti, hiszen több pénz kerül ki a társadalomba.

Czomba Sándor úgy látja, az, hogy egész Európában hatalmas inflációs nyomás van, komolyan megnehezíti a mostani bértárgyalásokat, és ez a probléma nagyon fontos tényező most. 

„A szociális partnerek a reálkeresetek szinten tartásában szeretnének elsősorban megállapodni, a kormánynak pedig nem csak a minimálbér-tárgyalásokon vannak eszközei a gazdaság élénkítésére. Ahogy Nagy Márton folyamatosan jelent be gazdaságélénkítő csomagokat, ez a következő időszakokban is így lesz” – mondta az államtitkár.

Korábban Varga Mihály pénzügyminiszternél volt a foglalkoztatáspolitika, amely átkerült Nagy Márton égisze alá. Az Indexnek Czomba Sándor ezt úgy értékelte, hogy „most a legjobb helyen van”.

Az eredeti cikk Index-információ: megtudtuk, mekkora lehet a minimálbér-emelés címen olvasható az Index.hu oldalán.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.