„Nyilván a kormányzatnak is van ebben szerepe, hiszen az állam az egyik legnagyobb munkáltató. De akkor leszünk sikeresek, ha a megállapodás fenntartható.”
Az államtitkár az Indexnek adott interjúban kiemelte:
„Orbán Viktor miniszterelnök egyértelművé tette: most járulékcsökkentéssel nem tudunk hozzájárulni a bérek növekedéséhez. De a korábbi időszakban – az elmúlt hat évben – összességében 15,5 százalékkal csökkentek a járulékok. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábbi bérnövekedésnek a motorja a járulékcsökkentés volt.”
A kormány azt kéri a munkáltatóktól, hogy ők is menjenek el a falig. Elmondása szerint a formális és informális egyeztetések alapján ez most nagyjából 15 százalék környékén körvonalazódik.
Vannak olyan szakszervezetek, amelyek bőven húsz százalék feletti béremelést szeretnének, az államtitkár viszont úgy látja, hogy ez irreális.
A megállapodás a közeljövőben meg is születhet.
Mostani várakozásaink szerint 15–17 százalékos béremelés várható. A munkáltatóktól 15 százalék alatti számokat hallottam, munkavállalói oldaltól pedig 15 százalék felettit. Nagyjából ekörül látom az egyezséget, de ez teljességgel a partnerektől fog függeni.
2022. január 1-jétől a kormányrendelet szerint a havi bruttó minimálbér összege 200 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forint.
Tehát az alku jelenlegi állása szerint nagyjából 230-235 ezer forint körül alakulhat a bruttó minimálbér összege.
Orbán Viktor: A falnál vagyunk
A Kavosz Zrt. eseményén a miniszterelnök november végén utalt arra, hogy jelenleg is zajlanak a tárgyalások a minimálbér emeléséről, és voltak, akik kezdeményezték, hogy az állam csökkentse a munkavállalói járulékokat, mert akkor a vállalkozók könnyebben tudják megemelni a béreket – írja az Index.
„Nem tudjuk csökkenteni a tb-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést” – fogalmazott akkor a miniszterelnök, aki hozzátette: most minden szabad forintnak a rezsivédelmi alapba kell mennie.
Nyugaton öntik a pénzt a társadalomra
Folyamatosan érkeznek arról a hírek, hogy a nyugat-európai országokban – Nagy Márton megfogalmazásában – öntik a pénzt a társadalmakra. Az Index cikke szerint ugyanakkor ezzel kapcsolatban több elemző is két dolgot emel ki: egyrészt ezek az államok nagyobb gazdaságuk révén megtehetik, másrészt komoly veszélye is van ennek, hiszen ezekben az országokban kialakulhat egy ár-bér spirál – az inflációs környezetet a túlzott béremelés tovább gerjeszti, hiszen több pénz kerül ki a társadalomba.
Czomba Sándor úgy látja, az, hogy egész Európában hatalmas inflációs nyomás van, komolyan megnehezíti a mostani bértárgyalásokat, és ez a probléma nagyon fontos tényező most.
„A szociális partnerek a reálkeresetek szinten tartásában szeretnének elsősorban megállapodni, a kormánynak pedig nem csak a minimálbér-tárgyalásokon vannak eszközei a gazdaság élénkítésére. Ahogy Nagy Márton folyamatosan jelent be gazdaságélénkítő csomagokat, ez a következő időszakokban is így lesz” – mondta az államtitkár.
Korábban Varga Mihály pénzügyminiszternél volt a foglalkoztatáspolitika, amely átkerült Nagy Márton égisze alá. Az Indexnek Czomba Sándor ezt úgy értékelte, hogy „most a legjobb helyen van”.
Az eredeti cikk Index-információ: megtudtuk, mekkora lehet a minimálbér-emelés címen olvasható az Index.hu oldalán.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)
