Fontos mérföldkőhöz ért az építőipar lobbiminisztériuma, amely nem hatósága, hanem az ágazat nagykövete a kormányban – jelentette ki Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évzáró ünnepi közgyűlésén a miniszterhelyettes arról beszélt, hogy részben elkészült, részben előkészületben van két fontos jogszabály: az állami beruházásokat szabályozó törvény és a magyar építésgazdaság kerettörvénye. Ezek által elsősorban
a nemzeti szuverenitást, a nemzeti önellátó képességet és a nemzet önerőből való növekedési képességét kívánják érvényesíteni, úgy, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés a növekedést támogassa a magyar vállalkozások előnyös helyzetbe hozása révén.
Mindegyik azt a célt szolgálja, hogy a magyar építésgazdaság és közlekedés növekedését, fejlődését támogassa a magyar vállalkozások támogatása révén. – Ez patrióta szabályozás, de a patrióta, protekcionista gazdaságpolitika az unióban is lehetséges – jegyezte meg Lázár János miniszterhelyettese a Világgazdaság tudósítása szerint.
Magyar alapanyag, magyar szaktudás, magyar munkaerő, magyar profit
– ez Lázár János politikai credója Csepreghy Nándor szerint.
Mint mondta, a magyar vállalkozások megtartását versenyképességi programokkal akarják elérni, de nem elég, ha magyar, jónak is kell lennie az érintetteknek. Csepreghy Nándor hangsúlyozta, az állam nem ellenfele, hanem támogató szövetségese lesz mindazoknak, akik építik az országot. A közlekedési ágazattal kibővült tárca célja, hogy a vidék Magyarországán az ingázás lehetőségét minél jobb színvonalon tudják biztosítani, ami a munkaadók és a munkavállalók közös érdeke.
Minél kisebb településen él valaki, annál fontosabb, hogy a tanulásért és a munkáért ingázni tudjon, a polgári összkomfort része az ingázás lehetőségének megteremtése.
Budapest fejlesztése pedig az ott élő, vállalkozó több millió ember miatt közérdek, de egyben nemzeti és európai felelősség is Csepreghy Nándor szerint.
Két évnél tovább senki nem mer és nem is tud jósolni, mert senki nem látja azokat a politikai, gazdasági változásokat, amelyek meghatározzák a közeljövőt. Ami biztos, hogy túl vagyunk egy tízéves perióduson, ami forrásbőséget jelentett a gazdaságban
– erről már Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke beszélt előadásában.
Mint rámutatott, jelentős visszaesést jeleznek mindenütt, Franciaországot kivéve – a franciák a 2024-es nyári olimpiára készülnek, emellett több tízmilliárd eurót költenek a klímasemlegességi célok megvalósítására. Franciaországban így gazdasági növekedést, ezen belül az építőipar kibocsátásának bővülését prognosztizálják.
A koronavírus-járványból épp csak kilábalni igyekvő gazdaságokat az ukrajnai háború az energia, az anyag- és energiaköltségek további drágulása révén tartósan magas inflációba taszította. Az inflációs nyomás már 2021 nyarán jelentkezett, és az előrejelzések szerint szerint 14-16 százalékos átlagos szinten lesz jövőre Európában.
Latorcai János szerint Európa-szerte a folyamatban lévő beruházások hajtják még az építőipart, de a szűkülő állami források, a nehezülő hitelfelvétel máshol is komoly probléma. A jövő pedig nyilván erősen függ az ukrajnai háború alakulásától.
Más körülmények között szerződtek a cégek, mint amilyen körülmények között meg kell valósítaniuk vállalásaikat
– jelezte Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
A magyar építőipar szerinte kiszolgáltatott, hiszen 48 százalékban import termékeket kell beépítenie, ami a gyenge forint miatt hatalmas költségemelkedés. Mindezek mellett idén még így is 3-4 százalékkal nőhet a termelés, sőt folyó áron 20 százalékkal is, ami mögött „mérhetetlen” infláció van. Koji László hangsúlyozta,
fogynak a megrendelések.
A tervezőknél a visszaesés már jelentkezik, az építőlánc végén lévő kivitelezők jövő év végéig „jól vannak”.
