Jelentősen visszaesett a Szerbiából Oroszországba szállított almamennyiség. A statisztikai adatok szerint 2022 első 11 hónapjában 62 millió eurónyit exportáltak ebből a gyümölcsből a háborúban álló országba, ez tízmillió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban.
Egy a szerb közmédiának nyilatkozó, kivitellel foglalkozó vállalat igazgatója elmondta: a krízis elején késtek a szállítmányok, Ukrajna helyett új, alternatív, útvonalakat kellett keresni. Emellett folyamatosak voltak a fizetési késedelmek is. „Jelenleg az áruszállítás és a kifizetések zökkenőmentesek” – húzta alá Alekszandra Vucskovics.
Nehézséget jelent ugyanakkor az is, hogy az új szállítási útvonalak miatt drágult az export.
Ukrajna helyett ugyanis most Litvánián és Lettországon vagy Lengyelországon és Fehéroroszországon keresztül viszik a kamionok az almát az oroszokhoz. Több határon kell átjutni, így két-három nappal tovább tart a szállítás. A válságot megelőzően a szállítási díj mintegy ötven százalékkal volt alacsonyabb, mint jelenleg. Ezek a pluszköltségek megjelennek az alma árán, és a megrendelt mennyiségen is – nyilatkozta a Szerb Rádió és Televíziónak Alekszandra Vucskovics.
A mennyiséget tekintve az almából van a legnagyobb gyümölcskivitel Szerbiából. A 2021-es adatok szerint mintegy 180 ezer tonnát vittek külföldre, ami a teljes gyümölcsexport 37 százaléka volt. A balkáni országban a szárazság és a rossz időjárási körülmények miatt ugyanakkor tavaly kisebb volt a termés, az oroszoknál pedig nőtt az almafákkal beültetett terület aránya.
Eléggé megnehezült az export Oroszországba – erősítette meg a vállalkozók állítását Zoran Keserovics. Az Újvidéki Egyetem tanára szerint hatalmas területekre telepítenek gyümölcsösöket az oroszok a Kaukázus északi részén, és egyre nehezebb lesz azokkal versenyezni.
„Jelentősen megnőttek a szállítási költségek, nagyon nehéz a helyzet. Az energiahordozók ára nálunk sokkal magasabb” – mondta. A szakértő szerint ehhez jön még az is, hogy emelkedett a munkaerő ára, továbbá a növényvédő szerek és a műtrágyák is drágultak.
Az egyetemi tanár szerint a balkáni ország akkor lehet továbbra is versenyképes az alma esetében, ha sikerül csökkenteni a termelési költségeket, illetve, ha gépesítenék a munkafolyamatot és koncentráltan kínálnák a gyümölcsöt.
A szerbiai almatermesztők számára fontos lenne új piacok felkutatása is. A gazdasági kamara adatai szerint az Orosz Föderáció mellett Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek számít még nagy felvásárló országnak.
2022-ben egyébként Szerbia engedélyt kapott az alma exportjára Egyiptomba és Indonéziába is. Az együttműködés az összes fél érdeke, ugyanakkor egyelőre nem zökkenőmentes. A növény-egészségügyi feltételek ugyanis nincsenek harmonizálva, továbbá a szabadkereskedelmi egyezmény végrehajtása is szükséges lenne – hangsúlyozták a Szerb Gazdasági Kamarában.
Borítókép: A szerbiai almatermesztők számára fontos lenne új piacok felkutatása (Fotó: Havran Zoltán)
