2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,9 százalékkal nőttek, 2022-ben pedig átlagosan 14,5 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.
Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett egy év alatt. A háztartási energia 55,5 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8 százalékkal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 13,6 százalékkal kellett többet fizetni, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,4, ezen belül a szeszes italok 21,3 százalékkal drágultak.
A szolgáltatások díja 9,5 százalékkal emelkedett.
2022-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 14,5 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak 26 százalékkal.
– Éves alapon legnagyobb mértékben, 44,8 százalékkal továbbra is az élelmiszerek drágultak, amely a 24,5 százalékos inflációból 12,1 százalékpontot magyaráz, tehát közel a felét, ami az előző havi 43,8 százalékhoz képest növekedést jelent. Több alapvető élelmiszer ára továbbra is erőteljes éves alapú drágulást mutat. Ilyen például a tojás (82,7 százalék), a sajt (83,2 százalék), a tejtermékek (79,2 százalék), a kenyér (81,1 százalék), a vaj (79,4 százalék) vagy épp a sertészsiradék (89,2 százalék). Néhány terméknél havi alapon már árcsökkenés is látszik: a margarinnál 1,6 százalékos, a friss hazai és déligyümölcsnél 3,6 százalékos. A vártnál kedvezőbb decemberi infláció nyomán az éves infláció is minimálisan alacsonyabb lett a vártnál, 14,5 százalék, míg a nyugdíjas infláció 15,2 százalékot tett ki – kommentálta a friss adatot Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
– Idén az év egészét tekintve 17,5 százalékos inflációt várunk, amely azonban nem fog egységes képet mutatni. Az év elején a pénzromlás mértéke 25 százalék körül lehet – ennek pontos mértékét a januári átárazások határozzák majd meg. Az infláció az év első hónapjaiban tetőzhet, majd azt követően fokozatos, de erőteljes csökkenésnek indulhat a tavalyi inflációs hatások (energiaárak, nyári adóemelések, kereslet emelkedése, aszály és forintgyengülés) bázisba kerülésével. Ugyanakkor az infláció szempontjából továbbra is vannak jelentős kockázati tényezők, mint a háború hatásai, az energiaárak alakulása, illetve a forint árfolyamváltozása – mondta Regős Gábor.
A várakozásokat lényegesen alulmúlva, 24,5 százalékra ugrott az infláció decemberben, amit elsősorban a hatósági üzemanyagárak eltörlése okozott, azonban az élelmiszerárak emelkedése is tovább gyorsulást hozott. A pozitív meglepetést az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek, és a háztartási energiaárak vártnál kisebb növekedése okozta. Ugyanakkor a továbbra is erős árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24,8 százalékra ugrott
– közölte Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
