Az európai energiaválság kirobbanása óta egyre több kritika éri Németország energiapolitikai törekvéseit. A működőképes német atomerőművek bezárása súlyosbította a kapacitáshiányt az Európai Unió árampiacán. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetésének akadályozása kereskedelmi konfliktust okozott az Európai Unió és Oroszország között, ami miatt az orosz fél már a háborút megelőzően is csökkentette az unióba leszállított földgáz mennyiségét. A háború kirobbanását követően pedig Oroszország azután kezdte el korlátozni szállításait az Északi Áramlat 1 vezetéken, hogy Németország államosította az orosz Gazprom tulajdonában álló gáztárolókat, valamint bejelentette, hogy két éven belül teljesen megszakítja a gázkereskedelmet Oroszországgal. A Századvég Európa-projekt kutatásának keretében arról kérdezte az európai polgárokat, hogy egyetértenek-e a Németországgal szemben megfogalmazott kritikákkal, azaz felelősnek tartják-e a német energiapolitikát a kialakult energiaválságért.
A többség elégedetlen a német energiapolitikával
Az európai polgárok elsöprő többsége (89 százaléka) szerint az elhibázott német energiapolitika felelős az európai energiaválság kialakulásáért, és csaknem fele (48 százaléka) nagy szerepet tulajdonít Németországnak. Meglepő, hogy a leginkább kritikus Finnország, Csehország és Szlovénia után Németországban a legmagasabb azoknak az aránya, akik szerint a német törekvéseknek nagy szerepe volt a válságban. A kritikusan vélekedők magas arányára magyarázatot jelenthet, hogy a finn, a cseh és a szlovén polgárok körében – uniós összevetésben – egyaránt kiemelkedő az atomenergia támogatottsága, ráadásul utóbbi kettőben a polgárok nagy aránya szankciókritikus álláspontot képvisel.
Németországban vélhetően a rezsiköltségek drasztikus növekedése megemelte a lakosság általános elégedetlenségét a kormány intézkedéseivel szemben.
Az energiapolitikai sarokpontokról alkotott véleménykülönbségek miatt a magyar válaszadók szintén kritikusak a német törekvésekkel szemben: 52 százalékuk nagy szerepet tulajdonít Németországnak az energiaválság kialakulásában.
Azoknak az aránya, akik nem tartják a német energiapolitikát felelősnek a helyzetért, Luxemburgban (húsz százalék), Bulgáriában (18 százalék) és Hollandiában (17 százalék) a legmagasabb. Luxemburg és Hollandia esetében az eredményekre magyarázatot jelenthet, hogy mindkét ország nagy mennyiségű energiát importál Németországból. A bolgár eredmények meglepőek, mert Bulgária nem áll szoros kereskedelmi kapcsolatban Németországgal az energiaszállítások terén, ráadásul az országban mind a szankciókritikusok, mind az atomenergiát támogatók aránya magas.
