A lakossági hitelezés esetében már 2022 második negyedévét követően bekövetkezett a visszaesés, a vállalati szektor hiteligénye azonban nyáron sem hagyott alább. Ehhez nagy mértékben járult hozzá az, hogy június végén futott ki a kis- és középvállalkozásoknak meghirdetett Széchenyi Kártya Program, a cégek pedig még igyekeztek kihasználni az utolsó pillanatokat, amikor fix 0,5-1,5 százalékos kamatozású forráshoz juthattak, akár 10 éves futamidő mellett is.
Sőt, a kis és közepes vállalkozásoknak (kkv) ezt követően nem kellett sokáig várniuk az újabb támogatott hitelprogramra sem. A KAVOSZ által módosított keretek között újraindított kezdeményezés keretében ugyanis a kkv-k a harmadik negyedévben is hozzájuthattak maximum 400 millió forintos vállalati hitelhez, fixálható, másfél százalékos kamattal.
A nagyvállalatok helyzete kissé más képet mutat. A támogatott Széchenyi Hitelek számukra nem voltak elérhetőek, ugyanakkor ebben a szegmensben számottevőbb az export árbevétel, ami lehetővé tette nekik a korábbi EXIM export élénkítő támogatott hitelekhez való hozzáférést, illetve az alacsonyabb kamatozású euró alapú hitelfelvételt – fejtette ki érdeklődésünkre Kálmán László, az EY partnere.
Mérséklődik a pánik felár
Ma már látható, hogy egy kicsit alábbhagy az energiaárakkal kapcsolatos felfokozott hangulat, de még nem múlt el. Az árak nem mentek vissza a korábbi szintekre, de a pánik felár már mérséklődött. A háború, az infláció, az energiaárak elszabadulása idén is érezteti hatását a gazdaságban, és úgy tűnik, egy hosszabb időszakra kell berendezkedni e tekintetben. Egyes bankok a múlt év nyarának derekán rendkívül magas vállalati betétállományról számoltak be, és arra számítottak, hogy a második félévben ezeket a cégek elkezdik felhasználni a növekvő kiadásaik fedezésére. Ahogyan a projekthitelek esetében a költségtúllépéseket szintén saját forrásból oldották meg a vállalatok – mondta Kálmán László.
Nem hagyható figyelmen kívül ugyanakkor az sem, hogy a már meglévő, változó kamatozású hiteleket is érintette a kamatkörnyezet szigorodása. Ennek tompítására a kormány a kamatstopot a lakosság után kiterjesztette a változó kamatozású hitelekre is. Ma tehát nem az aktuálisan 16,75 százalékos BUBOR-hoz igazodnak, hanem a június végi 7,77 százalékon rögzített kamathoz.
Eközben a monetáris tanács tovább, egészen 13 százalékig emelte a jegybanki alapkamatot és 18 százalékra az overnight rátát. A 2022-es esztendő utolsó negyedévéig jól teljesítő vállalati hitelpiac esetében reális veszélye lett annak, hogy teljesen befagy. A cégek a magas kamat miatt háromszor is meggondolták, hogy vegyenek-e fel hitelt, inkább az egyébként magas betéteikből költöttek, a bankok pedig még óvatosabbak lettek. A kormány gyorsan lépett. Február 1-jétől hétszázmilliárd forintos kerettel elindítja a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot, amely a jelenlegi kitermelhetetlenül magas kamatok mellett további olcsó forráshoz juttatja a vállalkozásokat.
A pénzügyi intézmények saját kockázatra helyezik ki a forrást
Mindkét nagy program támogatott hitel, ami nem összetévesztendő a vissza nem térítendő támogatásokkal. A bankok ilyen esetben saját kockázatra helyezik ki a forrást, így az elbírálatkor a megtérülési szempontok ugyanúgy jelen vannak, mint a piaci hitelek esetén. Igaz, a garanciaintézmények – Garantiqa Hitelgarancia Zrt., Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) – egyes hitelek mögé állva viszont segítik a vállalkozások forráshoz jutását, de nem minden esetben.
A két nagy támogatott hiteltermék egyike – a magyar kkv-k talpon maradásának és versenyképességének megőrzése érdekében – a Széchenyi Kártya Programhoz kapcsolódik: 2023 első félévében kezelési költség nélkül, a piaci kamatszinthez képest rendkívül kedvező, évi 5 százalékos ügyfélkamattal érhetőek el a program hiteltermékei.
Januártól hat konstrukció maradt: a folyószámla- és likviditási hitel mellett továbbra is elérhetők a kisebb vállalkozásoknak szóló termékek (mikrohitel), a turisztikai és agrárágazatot segítő programok (Széchenyi Turisztikai Kártya és Agrár Széchenyi Beruházási Hitel), és az energiahatékonysági fejlesztéseket támogató Széchenyi Zöld Beruházási Hitel is.
Kiemelendő továbbá, hogy a Széchenyi Kártya Program kulcsszerepet játszik a kormány által bejelentett Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programban is. A résztvevő vállalatok számára ugyanis lehetőség van arra, hogy az energiahatékonysági beruházásaikat a kedvező, 5 százalékos kamat mellett elérhető Széchenyi Zöld Beruházási Hitel segítségével hajtsák végre. Az igénybevételekor pedig a kormány önerő támogatást nyújt legfeljebb a beruházás összköltségének 15 százalékának erejéig.
A másik nagy támogatott konstrukció – amelyet a kormány február 1-jétől hétszázmilliárd forintos kerettel indít – a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram (BGH), amely a jelenlegi kitermelhetetlenül magas kamatok mellett szintén olcsó forráshoz tudja juttatni – immáron nem csak a kkv szektort, hiszen a program a nagyvállalatok számára is elérhető.
A BGH-ban – amely nyolc alprogramot foglal magában – a hitel méretétől függően kereskedelmi bankokon vagy közvetlenül az Eximbankon keresztül érhetők el a források.
Az alprogramok a Baross Gábor újraiparosítási forgóeszközhitel, a Baross Gábor újraiparosítási beruházási hitel, a Baross Gábor újraiparosítási zöldhitel, a Baross Gábor újraiparosítási lízing, az Exim export-előfinanszírozó beruházási hitel, az Exim export-előfinanszírozó forgóeszközhitel, a Jövő exportőrei beruházási hitel, valamint a Jövő exportőrei forgóeszközhitel.
A Baross Gábor Program termékei a futamidő végéig fix kamatozás mellett lesznek elérhetők, forint hitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euró hitel esetében jellemzően legfeljebb 3,5 százalékos szinten. A program az energiahatékonyságot javító beruházásokhoz még ennél is kedvezőbb kamatokat kínál. A BGH keretében a 700 milliárd forintnyi forrásból 450 milliárdot beruházási célra, 150 milliárdot forgóeszközökre, 100 milliárdot pedig zöld hitelcélokra szánnak.
A konstrukció mentőövet jelenthet a Növekedési Hitelprogram keretében fix 2,5 százalékon kihelyezett, mostanában lejáró hitelek refinanszírozására is. Mint ismert, 2023-ban mintegy 300 milliárd forintnyi hitel jár le, amelyet a támogatott NHP keretében nyújtottak a bankok.
