Alig fél év alatt véget ért a hét szűk esztendő

Több banki szakember már tavaly tavasszal megjósolta, hogy 2022-ben látványosan visszaeshet a hitelezés, annak ellenére, hogy az első két negyedévben még még meglehetősen aktívan folyt a hitelezés. A nyár vége felé a hitelkamatok gyors emelkedése, valamint a gazdaságot érintő negatív hatások miatt már egyre biztosabbnak látszott, hogy nem alaptalanok a jóslatok.

Gyöngyös, 2023. január 18. Dolgozó a Trenkwalder új üzemében Gyöngyösön az átadás napján, 2023. január 18-án. A Trenkwalder, Magyarország egyik vezetõ munkaerõ-piaci szolgáltatója, új üzemének fõ tevékenysége a térségben mûködõ vállalatok kiszervezett üzleti folyamatainak ellátása (outsourcing) lesz. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

A másik nagy támogatott konstrukció – amelyet a kormány február 1-jétől hétszázmilliárd forintos kerettel indít – a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram (BGH), amely a jelenlegi kitermelhetetlenül magas kamatok mellett szintén olcsó forráshoz tudja juttatni – immáron nem csak a kkv szektort, hiszen a program a nagyvállalatok számára is elérhető.

A BGH-ban – amely nyolc alprogramot foglal magában – a hitel méretétől függően kereskedelmi bankokon vagy közvetlenül az Eximbankon keresztül érhetők el a források.

Az alprogramok a Baross Gábor újraiparosítási forgóeszközhitel, a Baross Gábor újraiparosítási beruházási hitel, a Baross Gábor újraiparosítási zöldhitel, a Baross Gábor újraiparosítási lízing, az Exim export-előfinanszírozó beruházási hitel, az Exim export-előfinanszírozó forgóeszközhitel, a Jövő exportőrei beruházási hitel, valamint a Jövő exportőrei forgóeszközhitel.

A Baross Gábor Program termékei a futamidő végéig fix kamatozás mellett lesznek elérhetők, forint hitel esetén jellemzően legfeljebb 6 százalékos, euró hitel esetében jellemzően legfeljebb 3,5 százalékos szinten. A program az energiahatékonyságot javító beruházásokhoz még ennél is kedvezőbb kamatokat kínál. A BGH keretében a 700 milliárd forintnyi forrásból 450 milliárdot beruházási célra, 150 milliárdot forgóeszközökre, 100 milliárdot pedig zöld hitelcélokra szánnak.

A konstrukció mentőövet jelenthet a Növekedési Hitelprogram keretében fix 2,5 százalékon kihelyezett, mostanában lejáró hitelek refinanszírozására is. Mint ismert, 2023-ban mintegy 300 milliárd forintnyi hitel jár le, amelyet a támogatott NHP keretében nyújtottak a bankok.

 

A bizonytalan környezet miatt még szigorúbbak a bankok

A most induló új programmal együtt a kormány 2023-ban már mintegy háromezer milliárd forintnyi, azaz a GDP négy százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi-kártya-programokon keresztül.

– Nagy szükség van ezekre a programokra. Támogatott konstrukciók nélkül ugyanis majdhogynem leállna a vállalati hitelezés Magyarországon – jelentette ki érdeklődésünkre Kálmán László, az EY partnere. Egyfelől a cégek többsége számára a piaci kamatok kigazdálkodása túlságosan nagy terhet jelentene, ezért mostanában főként csak a működéshez szükséges forrásokra koncentrálnak. A beruházásokat, fejlesztéseket, jellemzően elhalasztják. Másfelől a bankok még óvatosabbak lettek, a bizonytalan gazdasági környezet – főként Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja és az energiaválság – miatt a korábbiaknál szigorúbb elvárásokat támasztanak a hozzájuk hitelért folyamodó vállalkozások elé.

Borítókép: Dolgozó a Trenkwalder új üzemében Gyöngyösön az átadás napján, 2023. január 18-án. (Fotó: MTI/ Komka Péter)