Érti az energiaszektorban az üzleti motivációkat, átlátja a piaci folyamatokat, célja, hogy közösen találjanak megoldást, ezért vállalta el az energiaügyi miniszterséget – mondta Lantos Csaba az Index.hu-nak adott interjújában.
A kialakult energiaválság kapcsán megemlítette: hosszú évtizedekig az volt a modell, hogy az orosz nyersanyagokat és energiahordozókat összekötöttük a nyugati technológiákkal, valamint Trianont követően egy egy szárazföldi, tengeri kijárattal nem rendelkező ország lettünk, emiatt a jelenlegi technológiai fejlettség mellett is importra szorulunk.
Energiatrilemmában vagyunk, de ez az összes európai országot érinti. Ennek az egyik lába az ellátásbiztonság – fejtette ki a miniszter –, a második a megfizethetőség, mert bár kezdenek ugyan visszarendeződni az árak, de még most is a kiindulópont négy-ötszörösénél tartunk. A harmadik láb pedig a fenntarthatóság – fogalmazott az interjúban.
Beszélt arról is, hogy az elektromos energia iránti igény folyamatosan növekszik, ehhez jön hozzá a munkaalapú társadalommal elérni kívánt újraiparosítás, ami szintén energiaigényes. Az a cél, hogy az áramimportot a jelenlegi harminc százalék körüli arányról minél lejjebb vigyük.
Arra készülünk, hogy a következő hét évben az előző hét évhez képest ötszörösére fogjuk növelni a megfelelő energiaellátáshoz szükséges infrastrukturális beruházásokat. Összességében három területet kell kiemelni, ahol mindenképpen szükséges beruházásokat végezni, ezek a megújuló energiaforrások, a hálózatfejlesztések, valamint a rugalmasságot fejlesztő infrastruktúrák.
Négyszeresére emelt rezsivédelmi alap
A rezsicsökkentés és az extraprofitadó kapcsán arról beszélt Lantos Csaba, vannak olyan helyzetek, amikor rendkívüli körülmények vannak, és bizony be kell avatkozni a gazdaságba. A gazdaságpolitika békeidőben ezt nem szívesen teszi, de elég körbenézni Európában, mára szinte mindenütt volt vagy van valamilyen lakosságiár-szabályozás, kedvezményrendszer, támogatás az energiára. Az, hogy ki mit választ, egy másik kérdés, de ugyanígy számos országban vezettek be extraprofitadót is, ami bár kétségkívül kellemetlen, időnként megkerülhetetlen. A bevétel a rezsivédelmi alapba megy, annak összegét a négyszeresére emelik.
A diverzifikáció fontossága
Szerinte Európa most a gázkockázatot kisebbnek ítéli meg, de ez bármikor változhat. A paksi bővítés kapcsán emlékeztetett, előbb indult a beruházás, mint a háború, Azerbajdzsánból alapvetően megújuló energiákból előálló áram fog majd hosszabb távon érkezni. Amennyiben a románok a fekete-tengeri új mezőjükből ténylegesen elkezdenek földgázt kitermelni, természetes, hogy mi, mint szomszédos ország, vevőként jelentkezünk. A horvát LNG-terminál kapacitásainak jelentős részét még korábban hosszabb távra lekötöttük, és jó hír, hogy ezt bővíteni akarják. Ez a többoldalúság a kulcs tehát az energiaszuverenitás biztosításához.
A megújuló energiaforrások kapcsán azt mondta,
a naperőművek nem akkor termelnek, amikor leginkább kell az áram, az erőművi szabályozások kérdését az energiatárolás, az akkumulátorparkok oldhatják meg.
Ez újabb beruházásokat igényel. Célunk, hogy 2030-ig csökkentsük a külföldi kitettségünket az áramtermelés területén – mondta a miniszter.
Borítókép: Lantos Csaba (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
