Mennyibe kerül az élet? – erre a kérdésre kereste a választ a szlovén, horvát és szerbiai lefedettséggel dolgozó Madiana közvélemény-kutató intézet, adatokat biztosítva a WIN hálózat (Worldwide Independent Network of Market Research) nemzetközi kimutatásához. Az összegzésből kiderül, a szlovénok 45 százaléka már kénytelen volt jelentősen csökkenteni a költségeit a megugró fogyasztói árak miatt, míg 30 százalékuk úgy gondolja, hogy a közeljövőben erre kényszerül majd.
A szintén uniós tag Horvátországban még ennél is többen vannak azok, akik már kénytelenek voltak átütemezni pénzügyeiket: ott a lakosság 54 százaléka kezdett költségcsökkentésbe, 27 százalék pedig tervezi azt. Hasonló a helyzet a nem uniós Szerbiában is, ahol 80 százalék a spórolók vagy spórolni készülők aránya.
Bár az adatok szerint Szlovénia viszonylag jól áll a megélhetéssel kapcsolatos listán, mégis folyamatos nehézséget jelent a munkaerőhiány.
Sajtóhírek szerint a gazdagabb európai uniós országok olyan szinten elszipkázzák a balkáni munkavállalókat, hogy a helyi építőiparból ezrek hiányoznak.
A szlovén építőipar hagyományosan a vendégmunkásokra támaszkodik, a második világháború vége óta ez a trend dominál. A legtöbben természetesen most is a volt jugoszláv tagországokból érkeznek, az elmúlt 17 évben a százezret is meghaladta a számuk, arányuk pedig 85 százalékos.
Ugyanakkor az elmúlt években az is megfigyelhetővé vált, hogy Szlovéniát csak ugródeszkának használják a balkáni munkások: oda mennek először, mert részben ismerik a nyelvet, a szokásokat. Néhány év után azonban rendszerint továbbállnak valamely jobban fizető uniós országba. A szlovéniai munkaerőhiányt most az is súlyosbíthatja, hogy Németország jelentősen egyszerűsítené a munkavállalás adminisztratív menetét. A V4NA már korábban is beszámolt arról, hogy ezzel várhatóan tömegek hagyhatják majd el a Nyugat-Balkánt.
A helyzet a visszaéléseknek is teret ad – hívta fel a figyelmet a külföldi munkavállalók szlovéniai egyesületének elnöke. Marko Tanasic szerint
egyre több toborzócég alakul Szlovéniában, amelyek összegyűjtik a külföldi keresetre vágyó munkásokat, majd „bérbe adják őket” – elsősorban Németországnak.
– A munkásoknak nincsenek jogaik, rendszerint nem német, hanem szlovén minimálbért kapnak, szerződés helyett pedig csak szóbeli megállapodást kötnek velük – nyilatkozta az egyesületi elnök. Nyomatékosította: „ez egyfajta modern kori rabszolgaság”.
A volt jugoszláv tagországokból érkező munkások helyett az utóbbi időben Szlovénia kénytelen egyre több ázsiai dolgozót is alkalmazni, hogy fenntartsa gazdasága működését. Elsősorban Indiából, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről biztosítja a munkaerőt. A Szlovén Iparkamara építésüggyel megbízott tagja, Zoran Simcic azt mondta, „nem lehet versenyezni a nyugat-európai cégekkel a balkáni munkavállalókért, ha nem adnak nekik nagyobb fizetést, ez azonban nem kivitelezhető”.
Borítókép: a szlovénok 45 százaléka már kénytelen volt csökkenteni a költségeit a megugró árak miatt (Fotó: Srdjan Zivulovic)