„Úgy emlékezünk majd vissza 2022-re, mint arra az évre, amikor beléptünk a veszélyek korába” – fogalmazott nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök. Mindez igaz a gazdaság területére is. A kockázatokról Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője nyilatkozott lapunknak.
– A múlt évben az orosz–ukrán háborúnak, valamint az unió és Oroszország közötti gazdasági háborúnak, azaz a szankciós politikának számtalan negatív gazdasági következménye volt. Az események energiaválságot okoztak, ami egyrészt a második fél évben technikai recessziót okozott hazánkban, másrészt a már a háborút megelőzően sem alacsony infláció elszabadulását eredményezte – emlékeztetett a szakértő. Jelezte: a forint is érdemben gyengült, bár a devizatartalék megnyitásával, illetve a 18 százalékos effektív kamat bevezetésével, továbbá az uniós megállapodással ezt sikerült visszafordítani.
Regős Gábor kitért arra is, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet a költségvetésre is jelentős hatást gyakorolt. Az energiaárak elszabadulása részben az állam rezsikiadásain, részben a lakossági energiaárak támogatásán keresztül óriási ráfordításokat követelt. Ennek, valamint a vártnál lassabban érkező uniós forrásoknak és a növekvő kamatkiadásoknak a következményeként – még az évközi adóemelések ellenére is – a pénzforgalmi hiány az eredetileg tervezett másfélszerese lett.
– A háború és az energiaválság tehát alaposan felforgatta a kormányzat, a vállalkozások és a háztartások életét is, hatásait mindenki a pénztárcáján érzi – fogalmazott.
A szakmai vezető szerint most a legnagyobb kihívás az infláció letörése, valamint a vállalkozások túlélésének segítése. – Az infláció letörésének egyaránt vannak külső és belső feltételei, amelyek azonban nem triviálisak. Fontos feltétel az energiapiaci normalizáció, valamint a forint árfolyamának erősítése. Az infláció az első fél évben – akár már januárban – tetőzhet, konkrét időpontot a változékony környezet miatt viszont egyelőre nehéz mondani – fejtette ki. Ugyanakkor az áremelkedések és az egyszeri hatások (például az energiaár-robbanás és az adóemelések) bázisba kerülése segíthetnek az infláció gyors csökkenésében.
A szakértő szerint nem zárható ki, hogy teljesülnek a kormányzat idei gazdasági várakozásai, de ezt jelentős kockázatok övezik.
– Az inflációnál felfelé mutató, míg a növekedésnél lefelé mutató kockázatok azonosíthatók, ezek költségvetési szempontból viszont kioltják egymást. Az infláció 17,5–18 százalék, míg a növekedés 0,7–1,3 százalék körül alakulhat. A technikai recesszió tavaly a harmadik és negyedik negyedévben vélhetően bekövetkezett, ám a teljes 2023-as évet tekintve a gazdasági visszaesés vélhetően elkerülhető lesz – magyarázta.
