Minden eszközzel segíti a kormányzat, hogy idén is bővüljön a magyar gazdaság, és a jelek szerint a hazai gazdaság elkerülheti a recessziót – hangzott el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen az alapítvány elemzői az aktuális gazdasági folyamatokról számoltak be. A kormány ennek érdekében indította el a gyármentő programját, illetve a különböző, hitelezést támogató projektjeit. A várakozások szerint idén 1,5 százalékkal nő a magyar GDP, az Oeconomus szakértői ennél kicsit szerényebb, egyszázalékos gazdasági bővülésre számítanak.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus vezető kutatója kiemelte:
2024-ben már 2,5 százalékos gazdasági növekedést érhet el hazánk. A folyamatot jelentősen támogatja, hogy Magyarország a beruházásokban az Európai Unió éllovasai közé tartozik.
Magyarországon a beruházások GDP-hez mért aránya majdnem 35 százalékot ér el, számos nagyberuházás csak a következő években fordul „termőre”.
A nemzetközi szervezetek, köztük az IMF, az OECD is 0,8–1 százalékos gazdasági bővülést várnak Magyarországon, az Európai Bizottság a legpesszimistább, ők nulla–egy százalékos gazdasági bővüléssel számolnak ebben az évben. Az eurózóna tagjai közül Lettországban és Litvániában várhatóan recesszióba csúszik át az ottani gazdaság.
Az infláció világjelenség, nem hungarikum, idehaza várhatóan 2023 első hónapjaiban éri el csúcsát, 25 százalékos egy évre visszatekintő ütemmel, de idén decemberben várhatóan a tízszázalékos szint alá esik vissza – hangzott el a tájékoztatón. Jövőre az éves átlagos infláció hét-nyolc százalékra mérséklődhet. Ezt jelentősen támogathatja, hogy mind a monetáris, mind a fiskális politika fő céljai közé tartozik az infláció leszorítása.
Az elmúlt év decemberében a kormány ugyan módosította a központi büdzsét, de a kabinet csak kismértékben emelte meg a hiánycélt, és továbbra is az államadósság GDP-hez mért szintjének mérséklésére törekszik. A magyar gazdaság válságálló, ezt bizonyítja, hogy az államadósságon belül továbbra is a forintadósság a döntő, mintegy 75 százalékos részt képvisel, szemben a mintegy 25 százalék körüli, devizában nyilvántartott államadóssággal.
A forint erősödhet 2023-ban, az sem lehetetlen, hogy átlagos árfolyama idén az euróhoz képest 380 forint körüli szintre izmosodik.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Alapítvány szakmai igazgatója arról beszélt, hogy az elemzők várakozásaihoz képest mind az ukrán, mind az orosz gazdaságot kevésbé „ütötte” meg a két ország között dúló háború. Az ukrán GDP 2021-ben mintegy kétszázmilliárd dollár volt, tavaly ez 130 milliárd dollárra esett vissza. Idén még kicsit nőhet is, elérhti a 134 milliárd dollárt. Ukrajna együttes nettó pénzügyi-gazdasági támogatása tavaly 105 milliárd dollárra rúgott, idén már most elérte a 65 milliárd dollárt. Az orosz gazdaság is a várakozásokhoz viszonyítva kevésbé esett vissza, az orosz olajszállítások nagy részét ugyanis Európa helyett Kínába, illetve Indiába vitték. Bendarzsevszkij Anton úgy vélte: bár nem tudni, mikor érhet véget az orosz–ukrán háború, de az intenzitása csökkenhet idén.
Borítókép: Az infláció decemberben tíz százalék alá eshet vissza (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
