Régóta tudjuk, hogy Magyarországon is mindenkinek sokkal jobb lenne a jelenlegi helyett a fejlett pénzügyi infrastruktúrájú országokban bevett gyakorlat, ha jelentősen visszaszorulna a mindennapokban a készpénzes fizetés. Ez alkalommal a „mindenki" alatt nemcsak a háztartásokat, hanem a vállalatokat és az államot is értjük.
Minél kisebb mértékű a készpénzhasználat, annál olcsóbbak a pénzügyi tranzakciók, de egyszersmind annál jobban fehéredik a gazdaság is, aminek jelentős társadalmi hatása van. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már 2011-ben kimutatta, hogy évente 103 milliárd forintot tudna megspórolni az ország társadalmi szinten, ha mindig az elektronikus fizetési módokat választanánk. Azóta ez a megtakarítási potenciál – legalább az inflációval – még tovább növekedett.
Az elmúlt 15 évben, vagyis a 2008-as pénzügyi-gazdasági válságtól kezdve – amelynek során a bankokra központi figyelem irányult – gyorsult fel látványosabban azon intézkedések bevezetése, amelyek a hazai elektronikus fizetéseket ösztönzik. A kiemelt időszakban 2009-re tehetjük az első fontos intézkedést: korlátozták a bankok egyoldalú szerződésmódosítási tilalmát és meghatározták, hogy a hitelintézetek csak az infláció mértékével emelhetik a díjaikat évről évre.
Ezt követően 2013-ban a kormány bevezette a pénzügyi tranzakciós illetéket – a készpénzfelvételre duplaakkorát, mint a készpénzmentes tranzakciókra –, de ennek a készpénzforgalmat ösztönző mellékhatása kivédéseként 2014 óta létezik a törvényi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel. Erre az illeték bevezetése miatt megnövekedett bankköltségek ellensúlyozása miatt is szükség volt, az ingyenes készpénzfelvételi keretre ráadásul illetéket sem lehet terhelni. Később a bankkártyás fizetésekre kivetett tranzakciós illetéket jelképes összegre csökkentette az állam, amit a bankok általában már nem hárítottak tovább az ügyfelekre. Igaz, próbálták a kártyás fizetést ingyenesen nyújtani, lenyelve azokat a költségeket, amelyeket az államkasszába addig is be kellett fizetniük. Majd a tranzakciós illeték alól mentesültek az átutalások első húszezer forintnyi összegei minden tranzakció esetében. Ezekkel már háromféle módon is megkerülhetővé vált a pénzügyi tranzakciós illeték a lakosság számára, és így az általuk fizetett banki költségek is csökkentek.
Inkább a hosszú távú hatása számottevő, de mindenképpen e körbe tartozik a 2020-ban elindult azonnali fizetési rendszer, amellyel bármely magyarországi bankszámláról bármely másikra öt másodpercen belül teljesül egy átutalást tízmillió forint alatt.
Erre építve 2022-ben ingyenessé vált az az átutalás, amit mobilapplikációval, QR-kóddal indítottak, illetve az új átutalásos tranzakciótípusra, a fizetési kérelemre sem számíthatnak fel díjat és illetéket a bankok. Az azonnali fizetési rendszer a jövőben a bankkártyás vásárlásoknak alternatíváját is megteremtheti.
A következő esztendőben, 2021-ben ismét egy fontos változás lépett életbe: az online pénztárgépek mellé kötelezővé vált a kereskedők számára, hogy biztosítsák vásárlóiknak az elektronikus fizetés lehetőségét. A legtöbb vásárló a bankkártyás megoldást választotta. Ennek nyomán országszerte több tízezerrel bővült ebben az időszakban azoknak a fizetési pontoknak a száma, ahol elfogadták a plasztiklapot. Tavaly, azaz 2022-ben pedig az extraprofitadó bevezetéséről szóló kormányrendelet megemelte ugyan a pénzügyi tranzakciós illeték maximális limitjét, de a százalékos mértékhez nem nyúlt.
Mindezek mellett, ha nem is figyeli minden hónapban vagy valamely nagyobb tranzakciónál az ügyfél a bankja által felszámolt költségek vagy esetleg jóváírások változását, 2020 óta minden januárban megkapják a számlájukhoz kapcsolódó éves díjkimutatást. Ezt a szolgáltatást – az ügyfelek pénzügyileg tudatossá válása jegyében – egy EU-s irányelv alapján vezették be.
Az eddig felsorolt intézkedésekkel szemben – amelyek az elektronikus fizetések népszerűsítését és minél szélesebb körű elterjesztését szolgálják – ugyanakkor születtek olyan új szabályozások is a közelmúltban, amelyek épp az ellenkező irányba hatnak.
Ilyen a 2022-ben bevezetett, havi negyvenezer forintnyi törvényi ingyenes készpénzfelvétel a boltokban a cashback szolgáltatás segítségével. Ebbe az irányba hathat továbbá a 2023-ban megjelent ATM területi ellátási szabály is. Igaz, a cashback szolgáltatásra rá is kényszerült a kormányzat, hiszen a vidéki kis falvakban bezárt posták készpénzfelvételi pontját pótolják ezzel a – hatását csak később kifejtő – intézkedéssel.
A cashback szolgáltatás egyébként kétarcú: az elektronikus fizetést is ösztönzi, hiszen a kártyával fizető ügyfél csak akkor kaphat készpénzt a szolgáltatásra szerződött boltostól, ha vásárol is a kártyájával.
Amennyiben ki szeretnénk mutatni az elektronikus fizetések fenti intézkedések hatására növekvő arányát, akkor erre egy nagyon jó mérőszám lehet a bankkártyás fizetések változása. A készpénzforgalom ugyanis nem mérhető pontosan, de a bankszámlákon lévő pénz elektronikus és készpénzes felhasználása forintra meghatározható. Az MNB statisztikája alapján márpedig egyértelműen látható az elektronikus fizetések egyre bővülő térnyerése. Évről évre nagyobb arányú a hazai bankkártyás vásárlási forgalom a bankkártyás készpénzfelvételhez képest, ami egy töretlen organikus fejlődést takar, a koronavírus-járvány készpénzkerülő hatásától függetlenül is – vonja le a következtetést Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapítója, pénzügyi szakértője.
Az elmúlt tíz évben előbb átlépte, majd jelentősen meg is haladta a bankkártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételekét, egy adott időszakban mérve. Egy féléves időszakban tíz év alatt 148 millió darab kártyás vásárlásból mára 746 millió darab lett, féléves összértékében pedig 1 054 milliárd forintnyi kártyás vásárlásból 6 196 milliárd forintnyi.
Ezzel szemben a készpénzfelvételek féléves darabszáma 57 millió darabról tíz év alatt mára 46 millió darabra csökkent, a készpénzfelvételek értéke pedig az infláció és a fizetésemelések miatt – az ingyenes készpénzfelvétel hatásával együtt – enyhén nőtt: 3 145 milliárd forintról 4 733 forintra. Magyarország tehát jelentőset lépett előre az elektronikus fizetések terjedése terén az elmúlt 15 évben, ahol főleg az elmúlt évek jelentették a változás motorját.
Idén az állam várhatóan harmadára csökkenti az uniós irányelv alapján bevezetett alapszámla-konstrukció maximális havidíját. Ez tovább növelheti az ajánlatok versenyét a hazai bankszámlacsomagok között, ami pedig ugyancsak fokozhatja az elektronikus fizetések térnyerését
– hívja fel a figyelmet Gergely Péter. Hiszen ingyenes vagy átalánydíjas tranzakciókról szól, amelyeknél még a pénzügyi tranzakciós illetéket sem kell megfizetni. Ezeknek a csomagajánlatoknak a terjedését az MNB amúgy már nagyon régóta szeretné elérni, benne különösen az átutalások díjazásának átalányosítását vagy fix díjazását.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Löffler Péter)
