Régóta tudjuk, hogy Magyarországon is mindenkinek sokkal jobb lenne a jelenlegi helyett a fejlett pénzügyi infrastruktúrájú országokban bevett gyakorlat, ha jelentősen visszaszorulna a mindennapokban a készpénzes fizetés. Ez alkalommal a „mindenki" alatt nemcsak a háztartásokat, hanem a vállalatokat és az államot is értjük.
Minél kisebb mértékű a készpénzhasználat, annál olcsóbbak a pénzügyi tranzakciók, de egyszersmind annál jobban fehéredik a gazdaság is, aminek jelentős társadalmi hatása van. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már 2011-ben kimutatta, hogy évente 103 milliárd forintot tudna megspórolni az ország társadalmi szinten, ha mindig az elektronikus fizetési módokat választanánk. Azóta ez a megtakarítási potenciál – legalább az inflációval – még tovább növekedett.
Az elmúlt 15 évben, vagyis a 2008-as pénzügyi-gazdasági válságtól kezdve – amelynek során a bankokra központi figyelem irányult – gyorsult fel látványosabban azon intézkedések bevezetése, amelyek a hazai elektronikus fizetéseket ösztönzik. A kiemelt időszakban 2009-re tehetjük az első fontos intézkedést: korlátozták a bankok egyoldalú szerződésmódosítási tilalmát és meghatározták, hogy a hitelintézetek csak az infláció mértékével emelhetik a díjaikat évről évre.

Ezt követően 2013-ban a kormány bevezette a pénzügyi tranzakciós illetéket – a készpénzfelvételre duplaakkorát, mint a készpénzmentes tranzakciókra –, de ennek a készpénzforgalmat ösztönző mellékhatása kivédéseként 2014 óta létezik a törvényi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel. Erre az illeték bevezetése miatt megnövekedett bankköltségek ellensúlyozása miatt is szükség volt, az ingyenes készpénzfelvételi keretre ráadásul illetéket sem lehet terhelni. Később a bankkártyás fizetésekre kivetett tranzakciós illetéket jelképes összegre csökkentette az állam, amit a bankok általában már nem hárítottak tovább az ügyfelekre. Igaz, próbálták a kártyás fizetést ingyenesen nyújtani, lenyelve azokat a költségeket, amelyeket az államkasszába addig is be kellett fizetniük. Majd a tranzakciós illeték alól mentesültek az átutalások első húszezer forintnyi összegei minden tranzakció esetében. Ezekkel már háromféle módon is megkerülhetővé vált a pénzügyi tranzakciós illeték a lakosság számára, és így az általuk fizetett banki költségek is csökkentek.
Inkább a hosszú távú hatása számottevő, de mindenképpen e körbe tartozik a 2020-ban elindult azonnali fizetési rendszer, amellyel bármely magyarországi bankszámláról bármely másikra öt másodpercen belül teljesül egy átutalást tízmillió forint alatt.
Erre építve 2022-ben ingyenessé vált az az átutalás, amit mobilapplikációval, QR-kóddal indítottak, illetve az új átutalásos tranzakciótípusra, a fizetési kérelemre sem számíthatnak fel díjat és illetéket a bankok. Az azonnali fizetési rendszer a jövőben a bankkártyás vásárlásoknak alternatíváját is megteremtheti.