Készpénzt vagy praktikus életet?

Az utóbbi években jelentős szerepet kapott az elektronikus fizetési módozatok hazai fejlesztése, amelyhez a kormány hatékony intézkedései is sokat hozzátettek. Jó néhányan talán nem is tudják, mennyi elektronikus fizetési lehetőség áll a rendelkezésükre. A teljesség igénye nélkül csokorba gyűjtöttünk ezek közül párat. Miközben nem hagyhatjuk szó nélkül azokat a közelmúltban hozott intézkedéseket sem, amelyek éppen az ellenkezőjét, a forgalomban lévő készpénz mennyiségének növelését szolgálják.

Automatikusan generált description Fotó: Löffler Péter

A következő esztendőben, 2021-ben ismét egy fontos változás lépett életbe: az online pénztárgépek mellé kötelezővé vált a kereskedők számára, hogy biztosítsák vásárlóiknak az elektronikus fizetés lehetőségét. A legtöbb vásárló a bankkártyás megoldást választotta. Ennek nyomán országszerte több tízezerrel bővült ebben az időszakban azoknak a fizetési pontoknak a száma, ahol elfogadták a plasztiklapot. Tavaly, azaz 2022-ben pedig az extraprofitadó bevezetéséről szóló kormányrendelet megemelte ugyan a pénzügyi tranzakciós illeték maximális limitjét, de a százalékos mértékhez nem nyúlt.

Mindezek mellett, ha nem is figyeli minden hónapban vagy valamely nagyobb tranzakciónál az ügyfél a bankja által felszámolt költségek vagy esetleg jóváírások változását, 2020 óta minden januárban megkapják a számlájukhoz kapcsolódó éves díjkimutatást. Ezt a szolgáltatást – az ügyfelek pénzügyileg tudatossá válása jegyében – egy EU-s irányelv alapján vezették be.

Az eddig felsorolt intézkedésekkel szemben – amelyek az elektronikus fizetések népszerűsítését és minél szélesebb körű elterjesztését szolgálják – ugyanakkor születtek olyan új szabályozások is a közelmúltban, amelyek épp az ellenkező irányba hatnak. 

Ilyen a 2022-ben bevezetett, havi negyvenezer forintnyi törvényi ingyenes készpénzfelvétel a boltokban a cashback szolgáltatás segítségével. Ebbe az irányba hathat továbbá a 2023-ban megjelent ATM területi ellátási szabály is. Igaz, a cashback szolgáltatásra rá is kényszerült a kormányzat, hiszen a vidéki kis falvakban bezárt posták készpénzfelvételi pontját pótolják ezzel a – hatását csak később kifejtő – intézkedéssel. 

A cashback szolgáltatás egyébként kétarcú: az elektronikus fizetést is ösztönzi, hiszen a kártyával fizető ügyfél csak akkor kaphat készpénzt a szolgáltatásra szerződött boltostól, ha vásárol is a kártyájával.

Amennyiben ki szeretnénk mutatni az elektronikus fizetések fenti intézkedések hatására növekvő arányát, akkor erre egy nagyon jó mérőszám lehet a bankkártyás fizetések változása. A készpénzforgalom ugyanis nem mérhető pontosan, de a bankszámlákon lévő pénz elektronikus és készpénzes felhasználása forintra meghatározható. Az MNB statisztikája alapján márpedig egyértelműen látható az elektronikus fizetések egyre bővülő térnyerése. Évről évre nagyobb arányú a hazai bankkártyás vásárlási forgalom a bankkártyás készpénzfelvételhez képest, ami egy töretlen organikus fejlődést takar, a koronavírus-járvány készpénzkerülő hatásától függetlenül is – vonja le a következtetést Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapítója, pénzügyi szakértője.

Az elmúlt tíz évben előbb átlépte, majd jelentősen meg is haladta a bankkártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételekét, egy adott időszakban mérve. Egy féléves időszakban tíz év alatt 148 millió darab kártyás vásárlásból mára 746 millió darab lett, féléves összértékében pedig 1 054 milliárd forintnyi kártyás vásárlásból 6 196 milliárd forintnyi.

Ezzel szemben a készpénzfelvételek féléves darabszáma 57 millió darabról tíz év alatt mára 46 millió darabra csökkent, a készpénzfelvételek értéke pedig az infláció és a fizetésemelések miatt – az ingyenes készpénzfelvétel hatásával együtt – enyhén nőtt: 3 145 milliárd forintról 4 733 forintra. Magyarország tehát jelentőset lépett előre az elektronikus fizetések terjedése terén az elmúlt 15 évben, ahol főleg az elmúlt évek jelentették a változás motorját.

Idén az állam várhatóan harmadára csökkenti az uniós irányelv alapján bevezetett alapszámla-konstrukció maximális havidíját. Ez tovább növelheti az ajánlatok versenyét a hazai bankszámlacsomagok között, ami pedig ugyancsak fokozhatja az elektronikus fizetések térnyerését 

– hívja fel a figyelmet Gergely Péter. Hiszen ingyenes vagy átalánydíjas tranzakciókról szól, amelyeknél még a pénzügyi tranzakciós illetéket sem kell megfizetni. Ezeknek a csomagajánlatoknak a terjedését az MNB amúgy már nagyon régóta szeretné elérni, benne különösen az átutalások díjazásának átalányosítását vagy fix díjazását.

Borítókép: Illusztráció   (Fotó: Löffler Péter)